A Jog és Igazságosság pártjához tartozó Kazimierz Marcinkiewicz kormányát a szejm 272 képviselőjéből 187 biztosította bizalmáról.
Marcinkiewicz a posztkommunista harmadik köztársaság után negyedik köztársaságot ígért szűzbeszédében – írta a szavazás előtt a NAPI Gazdaság –, hadat üzent a korrupciónak és az összefonódásoknak. Segítséget ígért a parasztoknak, a kisvállalkozóknak, az oktatásnak, emellett családi adókedvezményeket, a családi pótlék emelését és anyasági segély bevezetését helyezte kilátásba. A kormány kétkulcsos – 18 és 32 százalékos – személyi jövedelemadót tervez és jövőre megszüntetnék a tőkenyereség-adót. A bürokrácia elleni harc jegyében számos kormányhivatalt összevonnak. Bejelentette, hogy az előző kormány terveivel ellentétben állami kézben maradnak a vezető cégek, így a posta, a legnagyobb lakossági bank – a PKO BP –, valamint az olajtársaságok.
Az új kormány pénzügyminisztere, Teresa Lubinska a hét elején a Financial Timesnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy nem látják szívesen a nemzetközi hipermarketláncokat. Ezzel zuhanórepülésbe vitte a zloty árfolyamát, ami után a kormányfő megtiltotta minisztereinek, hogy nyilatkozzanak a sajtónak.
Az eddigi ígéretek Marek Goliszewski, az egyik legbefolyásosabb munkaadói szervezet, a Business Centre Club vezetője számításai szerint mintegy 14 milliárd zlotyba (4,12 milliárd dollár) kerülnének a költségvetésnek a következő négy év során. Ugyanakkor az új kormányfő az elődje által benyújtott költségvetési tervben szereplő 32,6 milliárdról 30 milliárd zlotyra kívánja csökkenteni a jövő évi költségvetési hiányt. Marcinkiewicz emellett közölte: a nyugdíjreform végrehajtását akadályozza az uniós szabályozás, amelynek értelmében a magánnyugdíjalapok befizetései nem számolhatók el költségvetési bevételként. Ez 2 százalékponttal megemelné a GDP-arányos hiányt, ezért új tárgyalásokat akarnak kezdeni Brüsszellel a kérdésről. A kormány két hónapos haladékot kér Brüsszeltől a konvergenciaprogram benyújtására.
A piacok már eddig sem tartották reálisnak Marcinkiewicz ígéreteit, részben az eszközök hiánya, részben a piacellenes populista pártok nyomása miatt. A zloty 4 százalékkal gyengült azóta, hogy világossá vált, a választásokon győztes párt csak kisebbségben tud kormányozni – ami a forint árfolyamán is meglátszott.
