Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vezérszónokok felszólalásai alapján egyértelműnek látszik, hogy a lengyel törvényhozás a lapzártánk után sorra kerülő voksoláson bizalmat szavaz a Kazimierz Marcinkiewicz vezette kisebbségi kormánynak. A fundamentalista katolikus és radikális jobboldali Lengyel Családok Ligája (LPR), valamint az Andrzej Lepper nevével fémjelzett populista és EU-ellenes Önvédelem párt támogatásáról biztosította a Jog és Igazságosság (PiS) párt alkotta kabinetet, miután annak korábbi potenciális partnere, a választásokon második helyen végzett liberális jobboldali Polgári Platform ellenzékbe szorult. Látszólag személyi, valójában kibékíthetetlen gazdaságpolitikai ellentétek tették lehetetlenné a két párt megállapodását.
Marcinkiewicz a posztkommunista harmadik köztársaság után negyedik köztársaságot ígért szűzbeszédében, hadat üzent a korrupciónak és az összefonódásoknak. Segítséget ígért a parasztoknak, a kisvállalkozóknak, az oktatásnak, emellett családi adókedvezményeket, a családi pótlék emelését és anyasági segély bevezetését helyezte kilátásba. A kormány kétkulcsos – 18 és 32 százalékos – személyi jövedelemadót tervez és jövőre megszüntetnék a tőkenyereség-adót. A bürokrácia elleni harc jegyében számos kormányhivatalt összevonnak. Bejelentette, hogy az előző kormány terveivel ellentétben állami kézben maradnak a vezető cégek, így a posta, a legnagyobb lakossági bank – a PKO BP –, valamint az olajtársaságok. Az új kormány pénzügyminisztere, Teresa Lubinska a hét elején a Financial Timesnak adott interjújában úgy nyilatkozott, hogy nem látják szívesen a nemzetközi hipermarketláncokat. Ezzel zuhanórepülésbe vitte a zloty árfolyamát, ami után a kormányfő megtiltotta minisztereinek, hogy nyilatkozzanak a sajtónak.
Az eddigi ígéretek Marek Goliszewski, az egyik legbefolyásosabb munkaadói szervezet, a Business Centre Club vezetője számításai szerint mintegy 14 milliárd zlotyba (4,12 milliárd dollár) kerülnének a költségvetésnek a következő négy év során. Ugyanakkor az új kormányfő az elődje által benyújtott költségvetési tervben szereplő 32,6 milliárdról 30 milliárd zlotyra kívánja csökkenteni a jövő évi költségvetési hiányt. Marcinkiewicz emellett közölte: a nyugdíjreform végrehajtását akadályozza az uniós szabályozás, amelynek értelmében a magánnyugdíjalapok befizetései nem számolhatók el költségvetési bevételként. Ez 2 százalékponttal megemelné a GDP-arányos hiányt, ezért új tárgyalásokat akarnak kezdeni Brüsszellel a kérdésről. A kormány két hónapos haladékot kér Brüsszeltől a konvergenciaprogram benyújtása.
