A tízmilliárd fontot is meghaladta az az összeg, amelyet a britek tavaly az úgynevezett etikus befektetésekben, illetve az ilyen bankoknál helyeztek el – derül ki a Co-operative Financial Services (CFS) múlt héten közzétett jelentéséből. Az éves etikus beszerzési indexet (EPI) is összeállító CFS adatai szerint 2004-ben 5,5 milliárd font került a befektetéseiket etikai szempontok szerint (is) megválogató alapokba, az etikus bankok, illetve hitelszövetkezetek betétjeiben pedig 5,1 milliárd fontot helyeztek el a britek.
A szociálisan érzékeny befektetések (SRI) piaca tizenöt év alatt bővült fontban számolva ötmilliárdossá – nyilatkozta a Reutersnek David Anderson, a CFS vezérigazgatója –, de a 10 milliárdos szint eléréséhez már csak további öt év kellett. Más területeken is érződik, hogy a kiadásokat lelkiismereti szempontoktól is vezérelhetik: az etikus kereskedelem alapján működő boltok forgalma az elérhető legfrissebb adatok szerint 2003-ban az előző évhez képest 16 százalékkal, 3,5 milliárd fontra nőtt, messze meghaladva az általános háztartási kiadások alig 4 százalékos bővülési ütemét. (Az ilyen boltokban a „fair trade” elvei alapján árusítanak, minél rövidebb kereskedelmi láncolaton keresztül odakerülő, előállítóiknak közvetlenül és korrektül megfizetett termékeket.)
Ráadásul már nem pusztán szívjóságról van szó: az SRI alapok teljesítménye olyan mértékben javul, hogy egyre több pénzügyi tanácsadó kezd foglalkozni velük. Ma Nagy-Britanniában már ötvennél is több SRI alap működik, ezek mind környezetvédelmi, szociális, illetve szélesen értelmezett morális kritériumok alapján válogatnak a befektetési célpontok között. Vannak olyanok, amelyek nem fektetnek be a környezetet szennyező cégekbe, mások a fegyvergyártókat hanyagolják vagy azokat a vállalatokat, amelyek tudvalevően gyerekmunkát vesznek igénybe. Az idén elkészül a terület nemzetközi standardja is, amelynek alapján precízen el lehet majd dönteni, mi is számít etikus beruházásnak, s egyes előrejelzések szerint rövidesen eljön az az idő, amikor a pénzügyi tanácsadók a befektetési ajánlásaik megtétele előtt rutinszerűen megkérdezik ügyfeleiket szociális, etikai, környezetvédelmi, illetve vallási megfontolásaikról.
