Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
N.a., n.a., n.a. – not available, nincs adat – ez a leggyakoribb „információ” a különféle nemzetközi évkönyvek Vatikánról szóló fejezeteiben. Azt sehol sem mulasztják el közölni, hogy a világ legkisebb államáról van szó (0,44 négyzetkilométer), közzéteszik a demográfiai és a földrajzi paramétereket, de ami a másutt megszokott gazdasági mutatókat illeti, ott inkább a diszkréció a jellemző. A Vatikán persze soha nem a pénzügyi transzparenciáról volt nevezetes, de ma már azért a pápai államtól is több információt vár a külvilág, különösen azok után, hogy – főleg bankja révén – legalábbis érintve volt emlékezetesen homályos ügyekben.
II. János Pál a maga részéről sokat tett a kép javítása érdekében, amikor 1981-ben kötelezővé tette a szentszék éves pénzügyi beszámolójának nyilvánosságra hozatalát, ez azonban önmagában még kevés az üdvösséghez. Nehezíti a tisztánlátást, hogy a Vatikán mint állam és a római katolikus egyház legfelső hivatali szervezetének számító szentszék nem azonos, gazdálkodásuk is elkülönül, a hozzáférhető beszámolókból pedig nem mindig egyértelmű, mikor melyikről van szó. A Bloomberg által közölt legfrissebb adatok szerint a városállam éves bevétele 2003-ban 145,9 millió euró volt, 5 százalékkal több, mint egy évvel korábban, mérlege mégis 8,8 millió euró hiányt mutatott. A deficitet részben az magyarázza, hogy a Vatikán 10,5 millió eurót adott a szentszéknek – pontosabban az apostoli szentszék vagyonát kezelő hivatalnak (olasz rövidítéssel APSA) – a felügyelete alá tartozó vatikáni rádió veszteségeinek fedezésére. Maga a hivatal 204 millió euró bevételre tett szert 2003-ban (ez 6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál), mérlegét pedig 9,6 millió euró hiánnyal zárta.
Az APSA költségvetéséből kell fizetni a legfelső egyházi irányító szervezet, a római kúria csaknem 2700 alkalmazottját – ez már leépítés utáni létszám, 2000-ben még háromezren voltak –, fizetni a pápa utazásait, fenntartani a 118 vatikáni nagykövetséget szerte a világban, üzemeltetni a vatikáni rádiót és az egyházi személyeknek otthont adó római ingatlanokat. (A szentszék tulajdonában levő, többnyire a Vatikán közelében található ingatlanok bérbeadásából tekintélyes jövedelme is származik a hivatalnak.) A bevétel zömét azonban az APSA befektetései adják; olasz források szerint a hivatal mintegy 7-800 millió eurónyi vagyont kezel. (A Vatikánhoz tartozó épületeket és a bennük található műkincsek tömegét egyeurós értékben tartják nyilván a könyvekben – eladásukra azonban amúgy se gondolhatnának.) A ténylegesen kezelt vagyont értékpapírokban tartják; az APSA illetékes vezetője, Claudio Celli 2003-ban közölte, hogy a portfólió nagy részét részvényből rövid lejáratú kötvényekbe tették át. Az akkori pénzügyi beszámolókból az is kiviláglott, hogy a szentszék csaknem 33 millió eurót bukott az árfolyamváltozásokon – ezért az erőtlen dollár is hibás, hiszen a katolikus egyházmegyéktől, illetve a hívektől közvetlenül érkező támogatások, az úgynevezett péterfillérek jó része dollárban folyik be. Ez euróban számolva évi 80 millió körüli összegre rúg – nem véletlen, hogy a kilencvenes években sokáig szufficites APSA 2000 óta, vagyis a dollár gyengülése óta küzd mérleghiánnyal.
A nagyjából 1500 alkalmazottat, köztük a pápai testőrséget adó 110 svájci gárdistát fizető Vatikán saját bevételeinek több mint 50 százaléka kiskereskedelmi tevékenységéből származik: a városállam falain belül szupermarket, Olaszországban nem kapható gyógyszereket is forgalmazó patika és luxuscikkeket is áruló raktáráruház működik. Ezekben a szentszék és a Vatikán alkalmazottjai vásárolhatnak, a márkás termékeket is igen baráti áron, lévén az üzletek adómentesek. Jelentős bevételi forrás még az évente mintegy 3 millió látogatót fogadó vatikáni múzeum (a borsos belépők mellett az ajándékboltok is szépen hoznak a konyhára), a fennmaradó rész pedig olyan vegyes forrásokból folyik be, mint például a roppant népszerű, a falakon kívülről is hozzáférhető vatikáni postahivatal bélyeg- és érmeeladásai. A Vatikán, illetve megbízásából az APSA évi 670 ezer euró értékben saját pénzt is kibocsát – szent években vagy pápaválasztás évében 200 ezerrel többet –, ezek azonban ritkán bukkannak fel hétköznapi pénzforgalomban.
