Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén csatlakozott EU-országok jövőre messze lehagyják növekedésben az eurózónát: a valutaövezetben csak 1,9 százalékkal bővül az összesített GDP, az újak viszont 4 százalék fölötti tempóra számíthatnak a következő években az idei legalább 5,2 százalék után – prognosztizálja féléves jelentésében a European Forecasting Network (EFN). A neves európai egyetemek és kutatóintézetek részvételével működő, az Európai Bizottság által is támogatott csoport előrejelzése az eurózónára vonatkozóan jóval komorabb, mint az EU-é: az utolsó hivatalos brüsszeli prognózis 2005-re 2,3 százalékos GDP-növekedést vár az idei 2 százalék után. Az EFN a gyéren alakuló befektetésekkel, a magas munkanélküliségi rátával és az olajárral indokolja a borúlátó eurózóna-prognózist.
Az újaknak más, jóllehet semmivel sem kisebb nehézségekkel kell szembenézniük – derül ki a jelentésből –, különösen ami ez eurózónába vezető út akadályait illeti. Többségük – a három balti ország, Ciprus, Málta és Szlovénia – már 2007–2008-ban bevezetheti a közös pénzt, ezek azonban az újak csoportjának kisebb államai. A négy nagy – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – rosszabbul áll a feltételek teljesítésével; az első három legkorábban 2010-re gondolhat, mivel kormányaik vonakodnak a költségvetési deficit lefaragásához szükséges lépésektől. Szlovákia viszont akár már a 2008–2009-es belépést is megcélozhatja, mert ott a 2002 szeptemberében hivatalba lépett jobbközép kormány keresztülvitt számos széles körű reformot – átalakították az adórendszert, a nyugdíjrendszert, az egészségügyet –, amelyekkel nemcsak az államháztartás deficitjét szoríthatják le, hanem át is alakítják a korábbi pénzfaló struktúrákat.
Lengyelországot illetően az EFN úgy véli, a legoptimistább forgatókönyv megvalósulása esetén képes 2007–2008-ra a GDP 3 százaléka alá szorítani a költségvetési deficitet, ami elég lehet a 2010-es eurócsatlakozáshoz. A kutatók azonban arra is figyelmeztetnek: a Belka-kormány a parlamenti támogatás megszerzése érdekében már felvizezte a még az elődje által összerakott, amúgy is késésben levő reformcsomagot. Csehországban még rosszabb a helyzet, ott az Eurostat szerint a GDP 13 százalékára rúg a költségvetési deficit, igaz, a cseh pénzügyminisztérium szerint az valójában csak 5,3 százalék. A cseh kormány és a jegybank 2010-es eurócsatlakozást tűzött ki célul, ám ehhez is mélyreható reformok kellenének; ha pedig a 2006-os választásokon az euroszkeptikus Polgári Demokrata Párt (ODS) nyer, akkor akár 2011-ig is várni kell majd a prágai euróra.
Magyarország esetében a jelentés valószínűnek tartja a 2010-es eurócsatlakozást, de hozzáteszi, hogy a kormányzó szocialista párt várható balra tolódása lefékezheti a költségvetés konszolidálását (a Magyarországra vonatkozó részleteket lásd a 3. oldalon).
