Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kenyértörésre vihetik a csőd szélén álló Alitalia S.p.A. dolgát a szakszervezetek, illetve a légitársaság vezetői, miután a dolgozói érdekképviseletek elfogadhatatlannak minősítették a vállalat megmentését célzó elképzeléseket. Ezek keretében az Alitaliát két társaságra bontanák (elkülönítve a repülési tevékenységet), a 20 700-as létszámot pedig 5 ezerrel csökkentenék. A leépítések 450 pilótát és 1050 utaskísérőt is érintenének – értesült a Dow Jones.
Az olasz nemzeti légitársaság 11 érdekképviselete közös közleményben hangsúlyozta, hogy az ötezres leépítésben nincsenek benne a rövid határidőre szerződtetett dolgozók, velük együtt hétezerre is rúghat az elbocsátottak száma. Az ilyen nagymértékű munkahelyvesztés az egész tervezetet elfogadhatatlanná teszi – idézte a közleményt a Reuters. A szakszervezetek lapzártánkkor még tárgyaltak a következő lépésükről.
Az Alitaliának nincs sok ideje alkudozni, hiszen már csak néhány hétre elegendő pénze van a működtetésre; Silvio Berlusconi kormánya ugyan kiharcolta az EU-nál, hogy 400 millió eurós áthidaló kölcsön garantálásával segíthessen a légitársaságon, de csak egy átszervezési program elfogadása után. A légitársaság illetékeseinek számításai szerint a karcsúsítással 315 millió eurót takaríthatnának meg 2005-2006-ban – ez valamivel kevesebb az idei első félévi veszteségnél.
A szakszervezetek azt várják, hogy a mindeddig hallgató kormány lépjen közbe mint többségi tulajdonos és háromoldalú tárgyalásokon vitassák meg a szükséges intézkedéseket. A mostani mentőakciót irányító Giancarlo Cimoli az idén már az Alitalia harmadik vezérigazgatója, elődei rendre a korábbi átszervezési programokba buktak bele. (Áprilisban kétnapos sztrájkkal reagáltak a dolgozók az akkor még csak 3300 főt érintő létszámcsökkentési tervre.) A szakszervezetek korábbi tapasztalataik alapján jó ideje arra játszanak, hogy a kormány az utolsó pillanatban majd megsegíti a légitársaságot – két évvel ezelőtt például egy 1,4 milliárd eurós alaptőke-emeléssel, amelynek révén az addig 53 százalékos állami tulajdon 62 százalékra nőtt –, ezért nem is veszik túl komolyan a keménykedő vezérigazgatókat. Most azonban lehet, hogy eltaktikázták magukat – vélik megfigyelők. Cimoli talán azért az utolsó pillanatban állt elő tervével, hogy ha a szakszervezetek elutasítják, akkor a kormány csődgondnokság alá vonja az Alitaliát. Ez esetben valószínűleg Cimolinál maradna az irányítás, s immár sokkal szélesebb jogkörrel hajthatná végre az érdekképviseletek által elvetett tervet – a 400 millió eurós kölcsönt azonban feltehetően nem kapná meg.
