Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Élelmezési válság fenyegetheti Kínát, legalábbis az utóbbi évek tendenciái, s különösen a legutóbbi időszak adatai alapján. A gabonatermés 1998 óta évről évre csökken, az idén az első félévben az ország 4,1 millió tonna gabonát importált, csaknem kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A kínai gabonakészletek nagysága államtitok – emlékeztetett a Financial Times –, és bár becslések szerint az ez évi aratás kicsit bőségesebb a tavalyinál, a sebesen növekvő kereslet az idén és jövőre is nagy nyomást jelent majd.
Kína már nettó importőr a mezőgazdasági termékek piacán: 2004 első félévében 14,35 milliárd dollár értékben vásárolt külföldről élelmiszert, ez 62,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az ágazat exportjának értéke ez idő alatt csak 11 százalékkal, 10,62 milliárd dollárra gyarapodott. Ilyen mértékű agrárdeficitre még soha nem volt példa az ázsiai országban. Az ország fő élelmiszer-szállítói az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália; az USA az idei első félévben egymaga 4,96 milliárd dollár értékben adott el élelmiszert Kínának, ami 68,1 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
A helyzet nem csak a lakosság számának gyors növekedése miatt alakult így – figyelmeztetnek állami illetékesek. A vízellátás vészesen romlik: csökken a talajvízszint, számos folyót kiszáradás fenyeget, a meglevő vízforrások mind szennyezettebbek. Megfogyatkozott a művelhető földterület is: évente 10–20 millió kínai költözik be a városokba, az ipari parkoknak, a gyors ütemben kiépülő út- és vasúthálózatnak is hely kell – mindezek nyomán 1996 óta 6,7 millió hektárral 2003-ra 123,4 millió hektárra zsugorodott a megművelt területek nagysága. Kína alapvetően búzát importál, de a következő években már rizst és kukoricát is vehet – nyilatkozta Lester Brown, az Earth Policy Institute Kína-szakértő elnöke. Véleménye szerint egy-két éven belül Kína 30–50 millió tonna gabonát is vásárolhat külföldön, többet, mint bármely más ország.
Eközben a tavaly 9,1 százalékkal bővülő gazdaság is lefékeződhet – figyelmeztet az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) legújabb jelentése. Az ADB ez évre 8,8 százalékos, jövőre 7,8 százalékos kínai GDP-növekedést prognosztizál – idézte a Bloomberg –, de ezek a számok bő egy százalékponttal is kisebbek lehetnek, ha az olajár 50 dollár/hordó körül marad. Az olajdrágulás hatása csak fokozhatja a júliusban év/év alapon 5,3 százalékra, hét éve nem látott szintre felszökő inflációt, amelynek gyorsulásáért eddig főleg az élelmiszerek feleltek.
