Az új tervezetet a BT még ma megvitatja, és akár már holnap döntés születhet róla. Bár úgy tűnik, a szavazáson Washington a lehetséges tizenötből kilenc "igen" szavazatot már bezsebelt, az Egyesült Államok a széleskörű együttműködést kínáló tervezet szavazásán "15-0"-s eredményre számít. Egyes vélemények szerint az Egyesült Államok nem sürgeti a szavazást, inkább a BT minden tagjával megtárgyalná a vázlatot.
A terv szerint az ENSZ a hódító erőkkel együttműködve törekedhetne egy új kormány mihamarabbi felállításán. Szó esik arról is, hogy újra ki kéne jelölni a nemzetközi szervezet fegyverzet-ellenőreit, ám egyelőre nem esett szó a visszaengedésükről Irakba, ahogy azt Oroszország és Franciaország, valamint a maguk a volt fegyverzetellenőrök régóta követelik.
A szövetséges erők addig tartózkodnának az országban, amíg egy felelős, a nép által választott iraki kormány meg nem teremti a szükségletek ellátásához szükséges rendszert. Addig az olajból származó bevételeket egy közösen ellenőrzött számlán "zárolnák".
Az ENSZ "olajat élelmiszerért" programja hat hónapig tartana majd, nem csak négyig mint azt korábban javasolta Washington. Az óriási iraki adósságokat multilaterális megbeszélések során rendeznék, enyhítendő a félelmeket, miszerint több ország milliárdos visszatérítésektől esik majd el (leginkább Oroszország aggódott emiatt). Irak nem bújhat ki a környezeti katasztrófák, például olajszennyezés kapcsán kiróható büntetések alól.
Az olaj árát azonban nem annyira az Egyesült Államok megoldáskeresése mozgatta, inkább azok a kereskedők, akik az elmúlt hónap látványos, 14 százalékos áremelkedése után úgy döntöttek, itt az ideje realizálni a profitot. A nyersolaj hordónkénti ára tegnap délelőtthöz képest egy százalék körüli gyengülést produkált és 28,9 dolláron állt.
