Az ISM által számított amerikai index a májusi 55,7-ről 56,2 pontra emelkedett, noha a Bloomberg és a Dow Jones által megkérdezett elemzők csak 55,5–55,6 pontra számítottak. A növekedés részben annak köszönhető, hogy a dollár gyengülése nyomán megugrott az export. A szektor az ISM adatai szerint a tavalyi erőteljes visszaesés után idén már az ötödik egymást követő hónapban erősödött.
Ha az év végéig megmaradna a feldolgozóipar jelenlegi növekedési üteme, az 4,9 százalékos éves GDP-bővülést jelentene. A készletállomány alakulását jelző részindex 45,6-ről 43,7-re süllyedt, jelezve, hogy a vállalatok tovább csökkentik készleteiket. A foglalkoztatási részindex 47,3-ről 49,7-re ment fel, megközelítve a növekedés határát jelző 50 pontot. A dollár gyengülése nyomán ugyanakkor erősödött az inflációs nyomás: a beszerzési árak részindexe a májusi 63,0-ról 65,5 pontra emelkedett.
A feldolgozóipar helyzetét tükröző beszerzési menedzserindex (PMI) az eurózónában júniusban tovább távolodott a növekedés és a zsugorodás határát jelentő 50 ponttól: 51,5-ről 51,8 pontra erősödött. Ez a nyolcadik egymást követő hónap, amikor nő az index és a harmadik, amikor értéke meghaladja az 50 pontot.
A Reuters megbízásából az NTC Research által 2500 vállalat bevonásával végzett felmérés tanúsága szerint az összindex emelkedése főként a kibocsátást és az új megrendelések alakulását jelző részindex növekedésének köszönhető.
A foglalkoztatás ezzel szemben kissé romlott: a részindex 0,1 százalékpontot esett, jelezve, hogy a vállalatok több embert bocsátanak el, mint amennyit felvesznek. A kereslet bővülése folytán a cégeknek többet kellett fizetniük beszerzéseikért: az ezt jelző részindex január óta a legerőteljesebben emelkedett.
Az euró gyors erősödése azonban az elemzők szerint olcsóbbá teszi a dollárban vásárolt nyersanyagokat a térség vállalatai számára, ami enyhíti az inflációs nyomást az év hátralévő részében. Az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozói így csütörtöki ülésükön általános vélemény szerint érintetlenül hagyják a jelenleg 3,25 százalékos irányadó kéthetes repókamatot és a harmadik negyedév végéig már nem is emelik meg.
A térség országai közül Görögországban és Írországban bővült a legdinamikusabban a feldolgozóipar teljesítménye, de Franciaországban és Spanyolországban sem volt sokkal lassabb. Az eurózóna legnagyobb gazdaságában, Németországban tavaly március óta most először erősödött az ágazat, a PMI a májusi 49,8-ről 50,2 pontra emelkedett. Az olasz PMI viszont a májusi 51,8-ről 51,1 pontra esett.
Az eurózónán kívüli Nagy-Britanniában júniusban megtört a feldolgozóipar idén megindult növekedésének lendülete. A szektor teljesítménye február óta a legkisebb mértékben bővült: a PMI az áprilisi 53,1 és a májusi 52,7 után júniusban csak 50,5 pont volt. A brit jegybank (BoE) monetáris politikai tanácsa ennek ismeretében e heti ülésén várhatóan nem emeli a jelenleg 4,0 százalékos irányadó kamatot.
