Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország növekedése 2002-ben elérheti a 4 százalékot, a nettó export hozzájárulása csökken, de a belföldi kereslet tovább erősödhet a növekvő állami keresletnek köszönhetően. A magánfogyasztás és –beruházások növekedése gyorsulhat 2002-ben. Hosszabb távon több mint 4 százalékos gazdasági
növekedés várható, az EU-kereslet ösztönözte ipari és exportnövekedés révén.
Az infláció a tavalyi 9,2 százalék után 6,1 százalékra lassulhat, hosszú
távon 0,7 százaléko évi forint felértékelődés várható. Ebben az esetben a magyarországi reál effektív árfolyamok körülbelül 3 százalékkal értékelődnek fel és a magyar gazdaság versenyképessége fenntartható lesz.
Az államháztartási hiány 2002-ben 3,2 százalék körül lesz, mivel a választásokat követően várható korrekció a fiskális politikában. Ezzel egyidejűleg a folyó fizetési mérleg romlására számít az ICEG, mivel a GDP és a belföldi kereslet növekedése rontja a kereskedelmi mérleg egyenleget.
Csehországban gyorsuló GDP növekedés várható 2002-ben, ami részben az exportpiacok gyorsabb növekedésének és ennek nyomán a kedvezőbb nettó exportnak az eredménye. A növekedés belső keresleti komponensei közül a magánfogyasztás kissé gyorsabban emelkedik, míg a beruházások
várhatóan lassulnak 2001-gyel összevetve. Az erőteljesebb gazdasági növekedéssel összhangban a munkanélküliségi ráta várhatóan kissé csökken.
A fogyasztói áremelkedés üteme alacsony marad, ami Csehországot a régió legalacsonyabb inflációjú gazdaságává teszi.
A külső és belső egyensúlyi mutatók egyaránt aggodalomra adnak okot. A laza és pro-ciklikus költségvetési politika érvényesülése valószínű a 2002 szeptemberi választásokig; majd azt követően elkerülhetetlen a kiigazítás.
Szlovákiában a GDP növekedése gyorsul idén: a belföldi kereslet lendületesen növekszik és kissé csökken a nettó export negatív hozzájárulása a GDP-hez. A növekvő reálbérek és a kissé mérséklődő munkanélküliség tovább gerjesztik a magánfogyasztás növekedését, miközben a szeptemberi választásokig az állami költekezés növekedése várható és a költségvetési politika a GDP további 1 százalékával járul hozzá a belföldi kereslethez. A fogyasztói árak növekedése mérsékelt marad 2002-ben, különösen mivel a választásokig nem várható a szabályozott árak korrekciója, ami később problémákat okozhat.
Ezen problémák és az átlátható árpolitika hiánya veszélyezteti a közüzemek privatizációját, miközben 2-3 milliárd dolláros privatizációs bevétel szerepel a 2002-es költségvetési hiány fedezésére.
Oroszországban a termelés növekedésének további mérséklődése várható 2002-ben és a GDP csak 3,5 százalékkal nőhet. A kereskedelmi mérleg többlete mérséklődik és a nettó export GDP-hez való hozzájárulása is csökken. Ezzel egyidejűleg a belföldi kereslet fő összetevői lassabban fognak növekedni a mérsékeltebb reáljövedelem- és közösségi fogyasztás-növekedés miatt. Míg a
magánberuházások növekedése erőteljes maradhat, ez nem lesz elégséges ahhoz, hogy semlegesítse a csökkenő nettó export és fogyasztás negatív keresleti hatását.
A csökkenő olajárak és külső kereslet a kereskedelmi és folyó fizetési mérleg mérséklődő többletét eredményezik, bár nagyságuk változatlanul jelentős marad. Míg a közvetlen és portfolió tőkebeáramlások felgyorsulása várható, szintjük változatlanul alacsony marad és emiatt a jegybanki devizatartalékok lassuló ütemű növekedése várható. A mérsékeltebb fizetési mérleg többlet véget vet az erős rubel időszakának és 2002-ben gyorsuló leértékelődés várható semlegesebb reálárfolyammal.
Az infláció 13 százalékra lassulhat és a rubel év végi dollárértéke 31,5 körül lehet. A lassuló kibocsátás növekedésnek negatív ciklikus hatása lesz a költségvetési egyenlegre.
Ukrajnában fennmarad a gyors növekedés és javuló makrogazdasági stabilitás. A GDP 2002-ben várhatóan 5 százalékkal emelkedik és növekedését 2001-hez hasonlóan a belföldi kereslet, ezen belül a magánfogyasztás bővülése segíti. A dezinfláció üteme lelassul, a nemzeti valuta leértékelődése kissé gyorsul 2001-hez képest, ami visszahat a fogyasztói árak alakulására is. A hrivnya erőteljesebb leértékelődése mellett is a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlegek romlása várható, mert az import növekedése meghaladja az export bővülését. A folyó fizetési mérleg 2001-es 3,2 százalékos többlete a felére mérséklődik különösen, ha a belföldi kereslet erőteljesen bővül.
Szlovéniában a belföldi kereslet 2002-ben emelkedhet, és mivel csekély az export jelentősebb növekedésének esélye, a belföldi kereslet GDP növekedéshez való hozzájárulása erősödik. Szlovénia lassan mérséklődő infláció elé néz a következő években. Miközben az importált infláció csökken a felértékelődés és a csökkenő olajárak következtében, addig a relatív árkorrekciók, illetve a
szolgáltatások és az élelmiszerek árának növekedése addicionális inflációs forrást jelentenek. 2002-re az infláció fokozatosan csökkenhet és 6,1 százalékos átlagos, illetve 5,7 százalékos év végi fogyasztói árindex
várható.
Horvátországban a GDP növekedése a 2001-es szinten marad. Az árfolyam stabilitásának és a bérnövekedés ellenőrzésének fenntartásával az
infláció várhatóan tovább csökken, üteme 5 százalék alá esik. A legnagyobb probléma 2002-ben az államháztartás egyensúlyi helyzete marad, mivel a költségvetésen kívüli alapok gyors növekedése tovább élezi az egyenleg alakulását, különösen a csökkenő privatizációs bevételek mellett.
A folyó fizetési mérleg alakulása a külkereskedelem alakulásától függ: a közép-európai országok tapasztalata mutatja, hogy az EU-val kötött társulási egyezmény életbe lépése növekvő kereskedelmi mérleg hiányt eredményez. Ezt részben ellensúlyozhatja a délkelet-európai régióval zajló kereskedelem és az exportszolgáltatások további növekedése.
Jugoszláviában a 2002-es előrejelzést három kockázati tényező befolyásolja. Az első a külföldi adósság kérdése, mivel a külső kapcsolatok alakulása az adósság átütemezésével kapcsolatos megállapodás függvénye.
A második a szerkezeti reformok kérdése (a privatizációt beleértve) és a
külföldi segélyek, hitelek és befektetések beáramlása, mivel ezek nélkül nem várható a kibocsátás növekedése.
A harmadik tényező a politikai stabilitás és a reformok támogatottságának alakulása.
Ha az említett feltételek kedvezően teljesülnek, akkor 2002-re a tavalyinál kissé magasabb GDP növekedés várható, az export és import jelentősen növekedhet és a folyó fizetési mérleg hiánya bővül, miközben a munkanélküliség tovább emelkedik. A külföldi közvetlen tőkebefektetések
beáramlása növekedhet, miközben az infláció lassul a 2001-ben végrehajtott árkorrekcióknak köszönhetően és ha a valutaárfolyam stabil marad, az inflációs ráta havi 1% körül várható.
Romániában a gazdaságot súlyos szerkezeti feszültségek és egyensúlyi problémák terhelik és a növekedés lassulása sem zárható ki, mert kérdéses a korábbi fellendülés fenntarthatósága. Az exogén feltételek enyhe romlása is fenntarthatatlanná teheti a belföldi keresletre alapuló növekedést, amely
erősen függ a finanszírozási feltételek alakulásától. Az infláció csökkentése igényli az államháztartási hiány mérséklését, ami rövidtávon mind a növekedésre, mind a kormányzat népszerűségére negatívan hathat. A magas folyó fizetési mérleg hiányt egyre inkább a munkások hazautalásai, illetve a
kihagyások és tévedések (net errors and omissions) többletéből finanszírozzák, és ezt a külföldi tőkebefektetésekkel kellene helyettesíteni. A növekedés gyorsítása, az infláció csökkentése, a fizetési mérleg egyenlegének javítása egyidejűleg túl nagy teher a kormány és a gyengélkedő román gazdaság számára.
Bulgária esetében a tavalyival megegyező, 4,5 százalékos gazdasági növekedés várható, a keresleti tényezőket tekintve egyre nagyobb lesz a belső kereslet szerepe. Az infláció lassabb ütemben bár, de tovább mérséklődik, miközben a munkanéliségi ráta a mostani 18 százalék körül marad.
Észtországban a GDP növekedésének enyhe gyorsulása várható, amelyet főleg a belföldi kereslet növekedése ösztönöz. Az exportnövekedés bizonytalanabb, mivel az európai piacok lassan bővülnek és további lassulás várható az orosz gazdaságban a növekedés tavalyi jelentős csökkenését követően.
A GDP növekedése a 2001-re számított 4,5 százalékról 5 százalékra emelkedhet, amely így kissé alacsonyabb lesz a két másik balti gazdaság átlagánál. A fogyasztói árak emelkedése a tavalyi 5,8 százalékról 3,8 százalékra lassul az alacsonyabb importált infláció és a viszonylag mérsékelt bérnövekedés nyomán.
Lettország esetében a növekedési ütem erőteljes csökkenésére lehet számítani, különösen a magánberuházások mérsékeltebb növekedése és a nettó export GDP-hez történő korlátozottabb hozzájárulása miatt. Az export növekedése a tavalyi szintjén marad, a féket az orosz és az európai gazdaságok rosszabb teljesítménye jelenti. A fogyasztói árindex éves értékének enyhe emelkedése várható, miközben a december/december inflációs index azt jelzi, hogy az év elején várható átmeneti árnövekedést az év során csökkenés követ majd és az év végi inflációs ráta alacsonyabb lesz, mint az átlagos. A még mindig erőteljes beáramlásnak köszönhetően a közvetlen külföldi tőkebefektetések szinte teljesen fedezik a folyó fizetési mérleg hiányát és nem várható a külföldi adósságszint növekedése.
Litvániában a tavalyit kissé meghaladó GDP növekedés várható 2002-ben, főleg a belföldi kereslet bővülése miatt. A nettó export GDP-hez való hozzájárulása csökken, elsősorban az export növekedésének jelentős lassulása miatt. Másfelől mind a magánberuházások, mind a magánfogyasztás erőteljesen növekszik és ez lesz a GDP növekedés fő keresleti tényezője. Az importkereslet csökkenése nyomán valamivel kedvezőbb kereskedelmi és folyó fizetési mérleg egyenlegre van kilátás, mint 2001-ben. A nettó külföldi közvetlen tőkebefektetések nem fedezik a folyó fizetési mérleg hiányát, de az egyéb adósságot nem generáló beáramlások miatt nem valószínű a külföldi adósság növekedésére. Az infláció kissé emelkedhet,ám üteme így is 3 százalék körül marad.
