Az első negyedévben az amerikai GDP a washingtoni kereskedelmi minisztérium előzetes adatai szerint a tavalyi első negyedévihez képest 2 százalékkal nőtt, rácáfolva a csak 1 százalékos bővülést váró elemzői konszenzusra. Alig néhány hete az elemzők többsége és a szövetségi jegybank szerepét betöltő Fed vezetői is csak stagnáláshoz közeli teljesítményt valószínűsítettek. A GDP-adatok közlését követően a legnagyobb forgalmú tízéves államkötvények árfolyama 0,5 százalékponttal esett, a Dow Jones ipari átlag júniusi határidős jegyzése 93, a Nasdaq tőzsdeindexé 42, az S&P 500 tőzsdeindexé 12,5 ponttal emelkedett, a dollár pedig fél centet erősödött az euróhoz képest.
Az adatok várhatóan kedvező fogadtatásra találnak a legfejlettebb ipari államok (G-7) pénzügyminisztereinek ma kezdődő washingtoni tanácskozásán, mert azt jelzik, hogy az USA továbbra is a világgazdaság motorja marad.
Az amerikai gazdaság a tavalyi utolsó három hónapra kimutatott 1 százalékos - öt és fél éve a leggyengébb - növekedési ütemről gyorsított fel, főként a GDP közel kétharmadát adó lakossági fogyasztástól vezérelve. Ez év/év alapon 3,1 százalékra emelkedett a tavalyi utolsó negyedévre kimutatott 2,8 százalékról, ellensúlyozva a hatalmas raktárkészletek tíz év óta példa nélkül álló leépítését. A nettó exportpozíció változása szintén kedvezően hatott: 1,38 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez, hogy az import év/év alapon 10,4 százalékkal zuhant, míg az export csak 2,2 százalékkal csökkent.
Az inflációs nyomás megítélésénél a Fed által irányadónak tekintett fogyasztói kiadások indexe (PCE) év/év alapon 3,3 százalékkal nőtt az utolsó negyedévi 1,9 százalék után. A Fed január óta négyszer, összesen 200 bázisponttal, 4,5 százalékra csökkentette az egynapos irányadó kamatot és eddig a piacok a nyíltpiaci bizottságtól (FOMC) a május 15-én esedékes következő ülésen újabb 50 bázispontos enyhítést vártak. Alan Greenspan, a Fed elnöke pénteki előadásában mindenesetre csak arról beszélt, hogy az amerikai költségvetésben a következő években várhatóan keletkező hatalmas többlet lehetőséget ad a 3000 milliárd dolláros államadósság számottevő mérséklésére.
Erről, mint mondta, a kormánynak most kell eldöntenie, ellenkező esetben nőhet a hitelfelvétel költsége, gyengülhet a dollár és kérdések merülnének fel a szufficit jövőbeni felhasználását illetően.
(NAPI)
