Az ingatlanok művelés alóli kivonásával kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslat indoklása szerint a zártkerteknek eredetileg a mezőgazdasági termelő-funkciót szánták, ahol a családok előállíthatták a saját maguk számára szükséges élelmiszereket, így a pótlólagos jövedelemtermelés színhelyei voltak. A gyakorlatban sokféle terület kapott zártkerti besorolást - szőlő- és gyümölcsültetvények, elhagyott bányatavak környéke, település közeli hegyoldalak, kenderföldek, szántó területek. Idővel a zártkertek mezőgazdasági funkciója háttérbe szorult és az üdülőfunkció került előtérbe, különösen az üdülőkörzetekben.

A területek rendkívül sokfélékké váltak, míg a szabályozás túl általános maradt. A 2014. május 1-jével hatályba lépett magyar földforgalmi szabályozás a zártkerteket a földekre vonatkozó szabályok alá rendelte. Ha a zártkert tulajdonosa értékesíteni szeretné ingatlanát, úgy a földforgalmi törvény szerint kell eljárnia, ha a földterület művelési ága szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, nádas, erdős és fásított terület. A mezőgazdasági funkciójukat elvesztett zártkertek vonatkozásában ugyanakkor ez teljesen indokolatlan.

Emiatt egy 2015-ös törvény lehetővé tette, hogy - átmenetileg - 2016. december 31-ig a tulajdonos kérhesse az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területté történő átvezetését.

Mivel sokan éltek ezzel a lehetőséggel, érdemes a határidőt egy évvel meghosszabbítani, bizonyos garanciális szabályok beépítése mellett - olvasható a javaslatban.