A tavaly bejelentett Új Gazdasági Akcióterv lakáspolitikai elemei többek között a lakhatási válságra kívánnak reagálni oly módon, hogy az újépítésű projektek kínálatának növelésével együtt a drasztikus áremelkedést szeretnék kordában tartani. Illetve megfizethető bérlakás-programok és új kollégiumok is szóba kerültek, rozsdaövezeti akcióterületeket alakítanak ki, az első lakásukat vásárlókat és a családokat támogatják, és még sorolhatnánk.

Ezzel összefüggésben idén növekedésnek indult az építési engedélyek száma, különösen Budapesten, azonban jó pár évnek kell eltelnie, míg az újlakás projektek elkészülnek és be lehet költözni az új ingatlanokba. Addig az otthonfelújítási programokra koncentrálhat a lakásszektor, az idei évben is ez lehet a fókuszban, amelyek újabb megbízásokat jelenthetnek az építőipar számára. Persze alapvetően a kis- és középvállalkozások kerülhetnek helyzetbe, hiszen a nagyvállalatok szintjén nem a szigetelés és az ablakcsere a mentőöv.

Miért fontos az építőipar és a fenntarthatóság?

  1. Az építőipar meghatározó iparág, hiszen a magyar GDP mintegy 6 százalékát állítja elő, miközben 140 ezer embert foglalkoztat. Jelenleg azonban a tartósan dolgozók száma csökkenő tendenciát mutat a szektor visszaesésének köszönhetően. Nagy kihívás a vállalatoknak, hogy a nehéz piaci körülmények között megtartsák mind a fehérgalléros, mind a kékgalléros munkaerőt. A KSH rendszeres havi adatai sem arról árulkodnak, hogy a szerződésállomány kilőne, ezért is jelentenek némileg gyógyírt a felújítási projektek.
  2. Továbbá ezek a programok fejlesztik a magyar lakásállomány siralmas műszaki adottságait, hiszen a háború és az azt követő energiaválság mutatta meg, hogy mennyire jelentős a korszerűtlen ingatlanvagyon nagyságrendje Magyarországon. Bár már a napelemek tekintetében számos kiemelkedő eredményt értünk el, az áramtermelés fenntarthatósága mellett a hűtés-fűtési rendszerek is megújulásra szorulnak, nem beszélve a falfelületek szigeteléséről.
  3. Az építőipar megmentése és a lakásállomány megújítása mellett harmadik fontos tényező a fenntarthatóság. Magyarországon a meglévő épületek 75 százaléka energetikailag elavult, a felújítási ütem túl lassú, míg az új, hatékony épületek aránya alacsony. Pedig Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímatervben célul tűzte ki, hogy a végső energia-felhasználása 2030-ban nem haladja meg a 2005-ös 785 PJ értéket.

Ennek érdekében évi 0,8 százalékos energiamegtakarítást és 7 PJ új megtakarítást vállalt az ország a 2021-2030 közötti időszakban. További cél, hogy az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását legalább 50 százalékkal csökkentsük 2030-ig 1990-hez képest. Ezen belül 2030-ra 20 százalékos megtakarítás elérését tűztük ki a hazai lakóépület állomány energiafelhasználásában, míg 2040-re már 60 százalékos csökkenés a terv.

De hogy jön ide az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer?

De ennyi elég is a számokból, hiszen itt jön a képbe az EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer), amely nem szitokszó, hanem egy komplex rendszer, még ha az átlagember nem is érti teljes spektrumában. Röviden az energiakereskedőknek, a lakossági energiaszolgáltatóknak és az üzemanyag-értékesítőknek (EKR kötelezettek) az általuk értékesített energiahordozó mennyiségétől függően energiamegtakarítási kötelezettségük van. 

Ez a rendszer is Magyarország klímavállalásait szolgálja. Az előbb említett vállalatoknak a megtakarítást saját maguk működésében vagy a végső energiafelhasználóknál kell elérniük 2021 és 2030 között, ami éves szinten 0,5 százalékos nagyságrendet jelentett eddig. Most a határidőt egyébként kitolták 2035-ig, és a nagyságrendet megemelték 1,4 százalékra 2027 végéig. 

Vagyis az EKR kötelezett vállalatok beruházásai – például magánházak szigetelése – után a fogyasztók energiát takaríthatnak meg, amelyet auditor szervezetek ellenőriznek és tanúsítanak. Ezeket hívjuk Hitelesített Energia Megtakarításoknak (HEM-ek), amelyeket az EKR kötelezettek elszámolhatnak és igazolhatják, hogy teljesítették az éves kvótájukat.

Hogyan kerül képbe a lakosság és a családi házak felújítása?

Az EKR kedvezményezettjei alapvetően vállalati és lakossági fogyasztók lehetnek, azonban most a kormányzat a rendszer finomhangolásával arra törekszik, hogy ezek a korszerűsítések egyre inkább a magánszemélyeknél, azaz a családi házaknál vagy éppen társasházaknál valósuljanak meg. Nem véletlen, hogy az új kötelezettség 75 százalékát kötelezően lakóépületek korszerűsítésével elért energiamegtakarításból kell majd teljesíteni. 

  1. Vagyis az EKR módosításával a kormány egyrészt támogatja a házfelújításokat, így a lakosság energiaigénye csökkenhet, a pénztárcájukat kevésbé terheli a rezsi.
  2. Másrészt a beruházások nagy része teljesen ingyen van a magánszemélyeknek, de legalábbis jóval kisebb befektetést igényel!
  3. Harmadrészt az országos klímavállalásokat, nemzeti energiahatékonysági célokat teljesítheti.
  4. Negyedrészt helyzetbe hozza a hazai építőanyag-kereskedőket.
  5. Ötödrészben pedig a hazai építőipari kkv-k átvészelhetik a nehezebb időket az új megbízásokkal. 

Mi változott az EKR-ben?

A program finomhangolása során 2025 áprilisában az Országgyűlés elfogadta az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény újabb módosítását, a végrehajtási rendelet módosítása pedig 2025. június 20-án lépett hatályba. Vagyis 2025-től emelkedik az energiaszolgáltatókra és -kereskedőkre háruló energiamegtakarítási kötelezettség mértéke, miközben a korábban elszámolható megtakarítási módok közül néhány már nem lesz elfogadható. 

2025. július 1-jétől az energiaszolgáltatók és -kereskedők számára előírt energiamegtakarítási kötelezettség 1,4 százalékra emelkedik a már említett korábbi 0,5 százalékról, vagyis az előírt éves energiamegtakarítás több mint a duplájára nő néhány éven keresztül. Ez a jelentős többletteher jövőre és 2027-ben is érvényesül a földgáz- és villamosenergia-kereskedők esetében. Majd ez az arány 2028 és 2035 között visszatér az eddigi 0,5 százalékos szintre. Szintén új dolog, hogy az egész rendszert 2035-ig meghosszabbították.

Ahogy már említettük, a kötelezettségek nagyobbik részét lakó- és középületek energiahatékonysági fejlesztéseire – szigetelés és fűtés-hűtés korszerűsítés – kell fordítani. A módosítás lényege, hogy tavaly nagyjából 40 ezer ház födémszigetelését végezték el a lakosság számára ingyen, és a kormány szeretné, ha ez a szám felpörögne a jövőben. Szakemberek szerint idén még 40 ezer megújulhat, a jövőben pedig évente akár 150 ezer családi ház korszerűsítése is megvalósulhat.

Többnyire a beruházások révén a födém-, azaz a padlásszigetelést ingyenesen kimaxolhatják a háztulajdonosok, hiszen az említett HEM-ek piaci értéke ezt fedezni fogja. A falszigetelés, ablakcsere vagy éppen a fűtés korszerűsítése fajlagosan többe kerül, drágább mulatság, de itt is ezek jelentős hányada ingyenes lehet. Ráadásul az energetikai fókuszú otthonfelújítási programmal, valamint a vidéki otthonfelújítási támogatással is valószínűleg kombinálható, de ez majd kiderül még a jövőben. 

További változás, hogy az EKR keretében a jövőben kizárólag olyan beavatkozások számolhatók el, amelyek legalább 6 éves élettartammal rendelkeznek. Ide sorolható például a fűtéskorszerűsítés is. Vagyis komoly felújításokról beszélünk, így a kisebb volumenű kozmetikázások, mint egy perlátor felszerelése, nem érnek már semmit. Az új rendelkezések hatékonyabbá teszik az EKR működését, elősegítve a hosszú távú energiamegtakarítást eredményező fejlesztéseket. 

A változások másik fontos eleme az energiahatékonysági intézkedések katalógusjegyzékének frissítése.  Utóbbi egy minisztériumi rendeletben szereplő részletes dokumentum, amely tételesen felsorolja az elszámolható energiahatékonysági intézkedéseket, azok számítási módszertanait és az elérhető hitelesített energiamegtakarítások értékeit.

Tehát ha egy EKR kötelezett vagy az általa megbízott szakemberek szigetelik egy családi ház padlásfödemét, akkor egy auditor megvizsgálja, hogy ennek következtében a család mennyivel kevesebb energiát, például gázt spórol meg, és a megtakarítást elszámolják a cégnek.