Polgári perbe torkollott a Lánchíd Palota bérbeadásának ügye. A hónapok óta folyó eljárásban a bérlő Eximbank Zrt. és Mehib Zrt. azt igyekszik bizonyítani, hogy a bérbeadó Nobilis Kristóf cége "értékaránytalan" bérleti díjért adta ki a palotát a két szervezetnek.

A korábban pazarul felújított és luxus irodaházzá alakított épületet az Exim-csoport 2014-től vette bérbe, tíz évre és azonnal átalakításba is fogott. Ez azonban nem növelte, hanem inkább csökkentette az ingatlan értékét - legalábbis ez hangzott el a per szerdai tárgyalásán. A bank ennek az ellenkezőjét állítja, és e költségeket a bérbeadóra szeretné terhelni.

A bank szakértői szerint sincs igaza a banknak

A legmeglepőbb, hogy a bank által felkért szakértők írásbeli véleménye szerint sem áll meg az értékaránytalanság a bérleti díj és a szerződés feltételeinél. Az ingatlan értékbecslésére felkért Euro-Immo Expert Kft. tavaly ősszel - jóval az ingatlanpiaci fellendülés előtt - végzett értékbecslést az épületre. A palota értékét akkor kiadott állapotban 5,4 milliárd, üresen pedig 4,7 milliárd forintra tették.

Az ingatlant a Napi.hu értesülései szerint 3 milliárd forintért vásárolta meg Nobilis Kristóf - a fia kezében lévő Döb-68 Zrt.-n keresztül - a CIB Bank Zrt. work-out leánycégétől, a Recovery Ingatlanhasznosító Kft.-től, majd adta bérbe az Exim-csoportnak.

Bár a palota rövid távú értékesíthetőségét "problematikusnak" tartották, de a bérleti díj mértékét a "piaci díjakhoz illeszkedőnek" minősítették az Euro-Immo szakértői. Az Exim-csoport négyzetméterenként 18-19 eurót fizet havonta bérleti díjként. A hasonló minőségű irodaházakban - Eiffel Palace, Bank Center vagy Palazzo Dorottya - a bérleti díj 16-26 euró között mozog, vagyis a szerződésben rögzített ár nem minősíthető túlzottnak a budapesti irodapiacon.

A felmondás is problémásnak tűnik

A bérleti szerződés felmondásának lehetőségéről a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker&McKenzie Ügyvédi Irodától kért szakvéleményt az Exim. Az "eredmény" itt is lesújtó: az ügyvédi iroda ugyanis úgy érvel, hogy "érvénytelenségi okot nem azonosítottunk be, így a szerződés semmissége illetve megtámadhatósága nem merül fel." Véleményükben kifejtik, hogy a bérleti díj és a közös költség előleg sem követelhető vissza és nem megalapozott a bérlők azon állítása sem, hogy értéknövelő beruházást valósítottak volna meg. Így az "értéknövelő beruházások" ellenértékét sem követelheti vissza az Exim - holott e jogcímen akár 1 milliárd forintra is igényt tarthatott volna az állami bankpáros.

Hasonlóan erős megállapítás, hogy a bérlőket a szerződéskötéskor nem tévesztették meg, vagyis erre hivatkozva sem lehet felmondani a bérleti szerződést. Ha az utóbbi eset mégis bekövetkezne, akkor a bérlőknek a teljes bérleti időszakra vonatkozó díj maradékát egy összegben meg kellene fizetniük.

A per legutóbbi, szerdai tárgyalásán a Magyar Nemzet tudósítása szerint új fejleményként vetődött fel a bérleti szerződést előkészítő dokumentum készítésének időpontja. Az Eximbank egyik alkalmazottja erről azt állította, hogy ez nem a bérleti szerződést megelőzően, hanem csak tavaly márciusban, azaz utólag készült. Ez ellentmondásban van a bank korábbi vezérigazgatója, Nátrán Roland korábbi vallomásával.

A palota ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik - a pénzintézet két hete jelentette be, hogy büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt - kérdés azonban milyen irányba tart majd a nyomozás. Hiszen, ha a bank által felkért szakértők szerint sincs értékaránytalanság, és a bérleti szerződés sem tekinthető megtévesztőnek, akkor ki és milyen mulasztást követhetett el?