Lakóházak építésének támogatására idén indult a Lakhatási Tőkeprogram, amely keretében közel ezermilliárd forint értékben valósulnak meg lakóövezeti beruházások, a következő 3-5 évben ezzel 30 ezerrel több ingatlant építve.

Ugyancsak meg lehet még említeni a kínálat oldali ösztönzés mellett az újépítésű lakások kedvezményes áfakulcsát és az áfa-visszatérítést, vagy a vissza nem térítendő ingatlanépítési vagy felújítási támogatásokat.

Egy ingatlanpiaci élénkítés ugyanis akkor hatásos, ha nemcsak a vásárlási, hanem az építési hajlandóságot/lehetőségeket is bővíti. Magyarországon 2014-től az építőipar kétoldali ösztönzése zajlik, amelynek kettős célja a megfelelő életkörülmények biztosítása a lakosság számára, illetve a jelentős nemzetgazdasági súllyal rendelkező ágazat élénkítése is.

Mi a Lakhatási Tőkeprogram jelentősége?

Most összegezzük, milyen kínálatoldali ösztönzőket alkalmaz a magyar kormány. A kínálat bővülése mérsékelheti az árak emelkedését, különösen ha jelentős mennyiségű új lakás kerül a piacra, a verseny fokozása pedig kedvező hatással lehet az árazásra is, nemcsak az ingatlanvásárlások tekintetében, hanem a bérleti piacon is, olvasható az Oeconomus elemzésében.

2024 decemberében jelentette be a kormányzat a 21 pontból álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervet, amelynek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása. Ez 9+1 pontból áll, amelyek közül az utolsó keretében jelentették be a Lakhatási Tőkeprogramot. Ennek keretében 300 milliárd forinttal közvetlen szubvenciót nyújt az állam az ingatlanfejlesztő alapok számára.

A másodlagos tovagyűrűző multiplikátor hatások révén a program keretében 800-1000 milliárd forintnyi lakásépítési projektek valósulhatnak meg, amelynek következtében 3-5 év alatt 30 ezer darabbal több lakás épülhet. A fő cél, hogy ismét legalább évi 25 ezer darab épüljön Magyarországon. A rendszerváltás óta eltelt 35 évben ezt a szintet mindössze 15 esztendőben sikerült teljesíteni, legutóbb 28 208 darabbal 2020-ban.

A pályázaton nyertes ingatlanalapok nemcsak lakóingatlanok, hanem bérlakások és kollégiumok létesítésére is felhasználhatják a forrásokat. A lakásépítési alszegmens a GDP 10 százalékát adó építőiparon belül 30-40 százalékos részesedéssel bír, így az ágazat élénkítése a teljes nemzetgazdaságra nézve jelentős hatású.

Még egy csomó intézkedésről beszámolhatunk

A Lakhatási Tőkeprogram mellett még számos kínálatoldali ösztönzővel támogatta a kormányzat az elmúlt bő évtizedben a lakásépítéseket.

  • 2016-2019 között, majd pedig 2021-től ismét, egészen 2026 végéig az új építésű lakások esetében csupán 5 százalékos az általános forgalmi adó.
  • A 2019-ben indult Falusi csok is kínálatoldali ösztönző intézkedésnek tekinthető, hiszen a kistelepüléseken megvalósuló lakásépítésekhez és felújításokhoz nyújt vissza nem térítendő támogatást.
  • Szintén a kistelepüléseken épülő ingatlanok esetében érvényes 2020-tól a maximum 5 millió forintig terjedő áfa-visszatérítés, amely az építtetőt illeti meg.
  • De ide kapcsolódik 2023-tól a lakóház létesítése esetén az építés és a vagyonszerzés illetékmentessége.
  • 2021-2022 szeptembere között Zöld Otthon Program néven kamattámogatott hitelprogramot hirdetett a Magyar Nemzeti Bank, energiahatékony, legalább BB energetikai besorolású lakások építésére.
  • 2024 júliusában Otthonfelújítási támogatás névvel indult és az 1990. december 31. előtt épült ingatlanok energetikai korszerűsítésére fordítható támogatást is lehet a kínálat-oldali gazdaságpolitikai ösztönzők közé sorolni.
  • 2025. januárjától elindult az 5000 fő alatti lakossággal rendelkező településeken a Vidéki Otthonfelújítási Program, amely keretében a pályázók 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás és 6 millió forint kamattámogatott hitelt szerezhetnek.

Az Otthon Start is megérkezett

2025-től kezdve azon legalább 250 lakásos ingatlanpiaci fejlesztések, amelyek minimum 70 százaléka kompatibilis az Otthon Start Programban meghirdetett feltételekkel nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá válnak. Az átminősítés révén az érintett projektekre gyorsabb és egyszerűbb jogszabályi eljárás vonatkozik, így csökken a vállalatok adminisztrációs terhe, illetve az ügyintézés ideje és a vállalkozók egyéb építési, építészeti és urbanisztikai könnyítéseket is kaphatnak.

Vagyis 2014 óta a magyar kormányzat számos intézkedést vezetett be, hogy a lakásépítések számának növekedését és a megfizethető lakhatást elősegítse. A kiegyensúlyozott gazdaságpolitika mindkét irányú megközelítést alkalmaz, ezzel megelőzhető az ingatlanárak túlzott emelkedése.

Fontos megjegyezni, hogy a keresletoldali ösztönzésnek is van pozitív hatása a lakásépítések számára, ugyanis a kereslet növekedésével az ingatlanfejlesztők motiváltabbá válnak a lakásépítésben.

Kapcsolódó