Gigantikus lakóparkok és lakásfelújítások árnyékában éledezik az építőipar

A KSH friss jelentése szerint az építőipari termelés 2025-ben az előző évhez képest 2,8 százalékkal bővült, ezen belül az épületek építése 5,5 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 0,9 százalékkal mérséklődött. 2025-ben az új szerződések volumene az előző évinél 1,8 százalékkal magasabb volt, ezen belül az épületekre kötötteké 7,2 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre kötötteké 11,6 százalékkal nagyobb. 2025 IV. negyedévében az építőipar termelői árai 5,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Úgy tűnik, hogy az ágazat a lakásépítéseket támogató kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően megindult felfelé, bár az is igaz, hogy az út hosszú lesz és gyötrelmes. A szektor továbbra is szenvedi a vállalati és a kormányzati beruházások hiányát, de nem teljesített jól a lakásszegmens sem, nagyjából 11-12 ezer új lakás épülhetett tavaly. Ez azonban csalóka lehet, hiszen az adatok az egész tavalyi évet tükrözik, miközben az Otthon Start Program valójában 2025 utolsó negyedévében hatott a számokra. Vagyis az idei év várhatóan sokkal jobb statisztikákkal rukkol majd elő.

Lakásfelújítások

A lakáspiacra koncentrálva az építőipar teljesítményét és szegmentációját mindig jól érzékelteti az építőanyag-kereskedelem. Ráadásul utóbbit is érdemes a kkv-k és a nagyvállalatok alapján külön megvizsgálni, hiszen amíg a kisebb vállalkozások alapvetően a lakásfelújítások során hasznosítják a megvásárolt termékeket, addig a nagyobb cégek az újonnan megindult lakópark-fejlesztési projektek során jelentik a keresletet.

A lakásfelújítások egyre sürgetőbb problémává váltak, hiszen az egész Európai Unióban célul tűzték ki, hogy a teljes épületállomány karbonsemleges legyen 2050-re, vagyis minden lakóegységben megújuló energiát hasznosítsanak. Ennek a törekvésnek a jegyében a kormány otthonfelújítási programokat indított, azonban a lakosság részéről az érdeklődés meglehetősen felemás. Ennek nyilvánvalóan a bizonytalan gazdasági helyzet és a korlátozott erőforrások az okai.

A GKI 2026 januári lakossági felmérése szerint a megkérdezettek 6 százaléka biztosan, 18 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. A szándékok három éve sem felfelé, sem lefelé nem változtak érdemben. Az Otthonfelújítási Program lezárása óta az emberek jelentős része várakozó pozícióba került, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számítva. Ezeket az építőipari szereplők is fontosnak tartanák.

A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41 százaléka épült 1970 előtt, 42 százaléka pedig 1970 és 2000 között. A XXI. században adták át a lakások 17 százalékát. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.

Az építőanyagok forgalma az Újház Zrt adatai alapján tavaly lényegében változatlan árak mellett mennyiségi alapon nagyjából 10 százalékkal emelkedett. A növekedés motorjai a leginkább a felújításokhoz köthető termékek voltak, ami magyarázható a használtlakás-piac tavaszi felfutásával, de még nem tartalmazza az utolsó negyedévben az Otthon Start Program hitelből finanszírozott lakásvásárlási hullám hatását. Vagyis a volumen növekedése alapvetően az adásvételek után jelentkező felújítási igényekből származik részben, és kevésbé a már meglévő tulajdonosi viszonyokhoz köthető renoválási munkálatokhoz.

Itt legalább biztatóak a számok

Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke elmondta, hogy a 2025-ben az energiahatékonysági támogatás, valamint a vidéki Otthonfelújítási támogatás nem teljesen váltotta be szektor hozzá fűzött reményeit. Előbbi valószínűleg a túlzott adminisztratív terhei miatt, utóbbi pedig a támogatás túlságos szűkre szabott (5000 fő alatti települések) igénybe vehetősége miatt. Vagyis a két program támogatási formánként csupán néhány 10 milliárd forinttal járult hozzá az építőipar megrendeléseinek növekedéséhez.

Kiválóan működött ezzel szemben a Takarékos Otthon Program keretében végezhető ingyenes padlásfödém szigetelés. Ennek keretében tavaly különösen az utolsó negyedévben mintegy 50 ezer – főként a vidéki régiókban és kisebb településen található – családi ház födémszigetelése valósulhatott meg. Sőt, a soron következő időszakban feltehetőleg újabb 100 ezer épület szigetelését végezhetik el, nagyban hozzájárulva ezzel az energiahatékonyság növekedéséhez, tette hozzá Juhász Attila.

Az MBH Elemzési Centrum is megerősíti a pozitív statisztikákat, hiszen a jelenleg futó lakóingatlan‑felújítási programjai eddig legalább 105 ezer háztartást érintettek. Az energetikai otthonfelújítási program az MFB Pontokon keresztül 9 ezer igénylőnél, és mintegy 60 milliárd forint volumennél tart. A vidéki otthonfelújítási programban eddig 46 ezer igénylés érkezett, összesen 88 milliárd forint összegben. Emellett az EKR rendszerben körülbelül 50 ezer ingyenes födémszigetelés valósult meg.

Épülnek a lakóparkok

Ami a nagyvállalati környezetet illeti, új lakások még nemigen épültek, a tavalyi évben várhatóan átadott 11-12 ezer új építésű lakás sokéves mélypontot jelent. A lakásépítés nem csak magyar probléma, hanem az egész Európai Unióban lakhatási válság fenyeget. Itt számos okot nevezhetünk meg, most csak néhányat sorolunk el a teljesség igénye nélkül: kevés lakás épül, jelentősen nőttek az építőipari költségek – munkaerő + építőanyag, a fizetések kevésbé nőttek, infláció, Airbnb-hatás egyes régiókban, kevésbé innovatív építőipar.

Magyarországon szintén kiemelt probléma a kis volumenű lakásfejlesztés, de éppen a siralmas számokat látva indította el a kormány a már említett intézkedéseket, hogy azok mankót adjanak a gyéren teljesítő építőiparnak. A lakásfejlesztések mellett nagyobb volument jelentenek még az infrastrukturális fejlesztések, legyen az vasút vagy gyorsforgalmi út. 

De nyilvánvalóan még nem jelentkezik a Lakhatási Tőkeprogram és az Otthon Start Program okán megindult kiemelt beruházások hatása, hiszen ezek majd csak az idei év vagy 2027 és 2028 statisztikáit fogják megdobni. Jól előjelnek tekinthető, hogy az Otthon Start Program miatt 2025 utolsó negyedévében 800 milliárd forint – főleg használtlakás-vásárlásra felhasználható – hitelkérelmet fogadtak be a bankok, de ennek hatása leghamarabb 2026 tavaszán lesz érzékelhető az építőipari adatokban. 

Az építőanyag kereskedések a hozzájuk befutó megkeresésekből már látják, hogy a soklakásos társasház fejlesztések előkészítési fázisban vannak, vagy akár már az építése is megkezdődött, és a becslések szerint 2026-ban akár 25 ezer új lakás kivitelezése fog elindulni, tette hozzá Juhász Attila.

Mi várható idén?

Az MBH Elemzési Centrum szakértői 2026-ban lassú élénkülésre számítanak, de a választások és a költségvetés helyzete tartogathat még bizonytalanságokat. A kilátásokat támogatja, hogy az állami megrendelések várhatóan emelkednek a következő időszakban, emellett az építőipart mind a felújítási piacon keresztül, mind az új építésű lakás-fejlesztéseken keresztül tudja ösztönözni az Otthon Start Program.

Továbbá az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv már említett építőipart és lakáspiacot érintő intézkedései idén már látványosabb eredményeket hozhatnak, itt a Lakhatási Tőkeprogramot és az MFB Társasház Plusz Hitelprogramot említhetjük meg. Azonban a kilátások szempontjából az uniós források akadozása és a gazdasági szereplők borús jövőképe miatti kapacitás bővítések visszafogása még mindig lassító tényező. A gazdasági környezet nehézségei miatt a nagyvállalatok is visszafogottan ruháznak be, de az állami megrendelések emelkedése végre elindulhat.