A ma nevesített és szeptemberben induló Otthon Start hitelprogram a fiatalok lakhatási helyzetének javítását célozza meg. 3 százalék lesz a kamat a teljes futamidőre, ami akár 25 év is lehet, az önrész pedig 10 százalék. Az egyetlen elvárás, hogy az igénylő legalább 2 éves társadalombiztosítással rendelkezzen. Ugyanakkor legfeljebb 100 millió forintos ingatlanig, illetve másfélmillió forintos négyzetméterárig igényelhető a maximum 50 millió forintos hitel azoknak, akiknek nincs legalább 50 százalékos tulajdonrésze lakóingatlanban. Az első lakáshoz jutást segítő hitelt mindenki igénybe veheti korhatár nélkül.

A KSH adatai szerint az első lakásvásárlók aránya az elmúlt években a lakásvásárlók közel 30 százalékát jelentette, és többnyire a 18-35 éves korosztály tagjait érintette. Vagyis a célcsoport az ingatlanpiacon meghatározó szerepet tölt be, amely előrevetíti a további fellendülést. A tavaly erőltetett menet idén tavasszal is folytatódott, többek között befektetők érkeztek nagy számban a lakáspiacra. Majd májusban az ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint megtorpant a kereslet, míg nyáron a szokásos visszaesés következett be.

Sokan találgatják, hogy ősszel ismét felpörög-e a szektor, vagy elmúlt a nagy bumm és konszolidálódik a piac. A szakértők szerint bár folytatódni fog az áremelkedés, annak üteme kisebb lesz, mint tavaly vagy az idei év első felében. Azonban az új program megfelelő muníciót adhat egy újabb hullámnak, vagyis a felfelé tartó ciklus tetejét még biztosan nem értük el.

Kiszorultak a piacról

Bár 2016-tól kezdve folyamatosan bővültek azok a lakástámogatások, amelyeket családalapítás előtt igénybe tudtak venni a fiatalok, de nem mindenki volt abban az élethelyzetben, hogy élni tudjon velük. A hazai ingatlanpiacon az elmúlt tíz évben több mint 3,5-szörösére emelkedtek a lakásárak, ami legérzékenyebben azokat a fiatalokat érintette, akik még nem rendelkeznek ingatlantulajdonnal. 

Ráadásul az új hitelprogram vidéken is lendületet adhat, hiszen az alacsonyabb árak és a potenciálisan kedvezőbb finanszírozási feltételek elérhetőbbé tehetik az ingatlanvásárlást. Persze ez majd függ a bankok hozzáállásától és a későbbiekben kidolgozandó feltételrendszertől is.

Nagyon fontos és szerencsés, hogy az intézkedés a lakásvásárlók egy szűkebb csoportját érinti, és éppen azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Az elmúlt időszakban sok fiatal és első lakást kereső kiszorult a piacról a magas infláció és nehezebb hitelfeltételek miatt. A 3 százalékos kamatú hitel ezen a helyzeten változtathat, hiszen a finanszírozási terhek csökkentésével szélesebb kör számára válhat elérhetővé a lakásvásárlás

 – mondta Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője.

A Duna House 2025-ös adatai alapján az első lakást vásárlók többsége a 20–40 év közötti korosztályból került ki. Ezen belül a 20–30 év közöttiek tették ki a legnagyobb arányt, de a 30–40 évesek aránya is szorosan követte őket. A 2025 első felében első lakásukat megvásárló vevők által kifizetett vételárak széles skálán mozogtak. 

A legolcsóbb megvásárolt ingatlan mindössze 3,5 millió forintba került, míg a legdrágább lakás ára elérte a 178 millió forintot. Az eladási árak országos átlaga meghaladta a 42 millió forintot, míg a teljes lakáskínálatra vetítve 51 millió forint az átlagos ár. Méretüket tekintve ezek az első lakások átlagosan 77 négyzetméteresek, míg az átlagos országos ingatlanméret idén 81 négyzetméter.

Milyen lakások lehetnek célkeresztben?

Az induló program kapcsán az ingatlan.com szakértői bemutatták, hogy a 18-35 éves korosztály tagjai milyen lakóingatlanokat vásároltak az elmúlt években, vagyis milyen típusú otthonok adásvételei pöröghetnek fel majd a jövőben.

Az elmúlt 10 évben végbement áremelkedés miatt az ingatlantulajdonosok vagyonának értéke több mint háromszorosára emelkedett. A lakáspiacra lépést tervező fiatalok helyzete viszont egyre rosszabb lett: nekik egyre több pénzt kellett letenni az első lakásuk megvásárlásához, amit nem tudtak finanszírozni a meglévő ingatlanuk eladásából. Éppen ezért is időszerű kifejezetten az első lakásvásárlók számára induló támogatási program elindítása

– hangsúlyozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. 

Budapesten és a vármegyeszékhelyeken elsősorban használt társasházi lakásokat és lakótelepi paneleket vásároltak az első lakásukat vásárlók. A fővárosban ez a két típus tette ki a fiatalok lakásvásárlásainak 82 százalékát, de a vármegyeszékhelyeken is 73 százalékos volt az arányuk. A városokban és községekben már a használt családi házak tették ki a fiatalok vásárlásainak többségét 62 százalékos és 95 százalékos részaránnyal az ingatlan.com adatai szerint.

„A kisebb településen az alacsonyabb ingatlanárak miatt jobban elérhetőek a nagyobb alapterületű ingatlanok is fiatal korosztály számára, a legnagyobb problémát a nagyobb városokban jelentik a dráguló lakások. Nem véletlen, hogy az összes lakásvásárlóhoz képest a fiatalok nagyobb arányban vásárolnak panellakásokat, mivel ezeknek az ára negyedével alacsonyabb a hasonló nagyvárosi téglaépítésű lakásokéhoz képest” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.

De mennyibe kerülnek a garzonok?

Az első lakásvásárlók célpontjába kerülő garzonok kapcsán Budapesten és a vármegyeszékhelyeken eltérő árazással találkozhatunk. A fővárosban a 2025 júniusában eladó 45 négyzetméteresnél kisebb használt társasházi lakások átlagos ára 55 millió forint volt az ingatlan.com adatai alapján, amiből a téglaépítésűek 56 milliót tettek ki, a panelek átlagára pedig 50 millió forint volt. 

A legolcsóbb garzonokkal a XXIII., XX. és XXI. kerületben találkozhatnak a vásárlók, ahol az átlagosan 32, 38 és 39 millió forintot kell fizetni ezekért az ingatlanokért. A legdrágább kerület a II. kerület, ahol a maximum 45 négyzetméteres használt garzonok átlagos ára 73 millió forint.

A vármegyeszékhelyek és egyetemvárosok közül Debrecen a legdrágább, ahol 45 millió forint az eladó használt garzonok átlagára. Győrben és Egerben 43-43 millió az átlagos ár, Szegeden és Székesfehérváron pedig 40-40 millió forintba kerülnek ezek az ingatlanok. A legolcsóbb vármegyeszékhelyek közé Salgótarján és Békéscsaba tartozik, ahol 14-21 millió forintba kerülnek átlagosan a 45 négyzetméternél kisebb használt társasházi lakások. 

Várható piaci hatások

Az Otthon Start hitelprogrammal összefüggésben az elérhető kínálat és árak mellett érdemes röviden összefoglalni, hogy milyen hatást és folyamatokat válthat ki a lakásszektorban. Egyrészt nyilvánvaló, hogy az alacsony kamatozású program azokat a vevőket mozgathatja meg, akik eddig a magas kamatok miatt halogatták a vásárlást. Az élénkülő forgalom pedig növelheti a tranzakciószámot.

A korábbi, hasonló állami támogatások tapasztalatai alapján felmerül az árfelhajtó hatás kockázata, ezért számíthatunk arra, hogy a népszerűbb lakástípusoknál, így a kisebb otthonoknál, akár drágulás is bekövetkezhet. Ezért sok múlik azon, hogy a célcsoport keresett ingatlantípusainál bekövetkezik-e kínálatélénkülés, amely mérsékelheti a drágulást.

„Továbbá meghatározó még a bankok viszonyulása az új termékhez, hiszen bár a bejelentés szerint az elvárt minimális önerő 20 százalékról 10 százalékra csökkenhet, a tényleges feltételeket továbbra is a bankok határozzák meg. A legtöbb pénzintézet jelenleg is inkább 20-35 százalék közötti önerőt kér. A vásárlóknak érdemes előre tájékozódniuk a lehetőségeikről, és számolni azzal, hogy a támogatott hitel ellenére is szükség lehet jelentős saját forrásra” – magyarázza Szegő Péter.

Sőt, az is elképzelhető, hogy az eddig befektetési céllal megvásárolt ingatlanok egy részét a vevők mostantól családi otthonként, vagy első lakásként a gyermekük nevére íratják. Ez a tendencia tovább növelheti az első lakásvásárlói kategória súlyát a piacon, és lehetőséget teremthet arra, hogy a családok kedvezőbb feltételekkel jussanak ingatlanhoz. 

Végezetül fontos, hogy a program az újépítésű lakóprojektek révén támogathatja az építőipart, amely az elmúlt években meglehetősen visszafogott teljesítményt tett le az asztalra, a szerződések száma sem növekszik meghatározó módon. A lakásfelújítási projektek alapvetően a kkv-szektornak jelentenek plusz megbízásokat, míg ez a kedvező hitelprogram a lakásfejlesztőkkel együtt a nagyvállalati szféra szekerét tolthatja meg.

„Az építőipari szakma régóta ösztönözte az 5 százalék alatti kamattámogatott hitelek bevezetését, hiszen kedvezményes kamatozású hitel nélkül Magyarországon nincs komoly lakáspiaci, és nincs kitartó építőipari fellendülés sem. Magyarországon 2024-ben 13 ezer új lakást adtak át, és remélhetőleg a mostani bejelenésekkel ez a trend megfordul, és nem az ingatlanárak növekedését fogja magával hozni – magyarázta Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.