A lakásértékesítési idő a fővárosban a legrövidebb minden szegmensben. Budapesten kívül átlagosan a legrövidebb idő alatt Pest megyében keltek el a családi házak: míg a fővárosban 170 napot, az agglomeráció településein átlagosan 176 napot vártak a vevőkre az eladók. A használt paneleket keleten adták el leghamarabb, míg a téglalakások átlagos értékesítési ideje a nyugati régióban volt a legrövidebb a fővároson kívül: a paneleket átlagosan 75 nap alatt, míg a tégla építésű társasházi lakásokat 90 nap alatt értékesítették.

2017-ben a piacon az idei évhez hasonló dinamika várható, elsősorban az új építésű lakások piacán jöhet lényeges áttörés. Azokban a szegmensekben ahol az átlagos értékesítési idő már elérte a válság előtti évek szintjét, nem lesz további csökkenés. A lakáspiac erős területi koncentrációja miatt idén is lényegesen könnyebb lesz az értékesítés a fővárosban és környékén, valamint a nyugati országrész megyéiben, különösen a Balaton parti településeken és az osztrák határ menti megyékben - véli Soóki-Tóth Gábor, OC elemzési vezetője.

Mi megy gyorsan, mi lassan?

Paneleknél találunk néhány nap, maximum egy hét alatt elkelt ingatlant Kelenföldön, Békásmegyeren, de Újpalotán is. Ezek a lakások jellemzően egy-két szobásak, de nem feltétlenül frissen felújítottak, inkább átlagos minőségűek. Van, aki kifejezetten lelakott ingatlant keres; az értékesítés gyorsasága inkább attól függ, mennyire reálisan látja az eladó, mennyit ér a lakása - írja az OC.

Az alku nem jellemző ebben a kategóriában: a kelenföldi 50 négyzetméteres, házközponti fűtéses, erkélyes lakásért 16 millió forintot fizetett új tulajdonosa, pontosan annyit, amennyit az eladó kért. A többi esetben sem volt jellemző, hogy a gyors adásvétel érdekében lényegesen csökkentették volna az árat az eladók, egy-kétszázezer forint nem tekinthető érdemi árcsökkentésnek.

Győrben, Szombathelyen, Pakson, Pécsett, sőt Miskolcon is akadt egy hétnél rövidebb idő alatt eladott panellakás. Méretüket illetően meglehetősen egységes a kép, 37-50 négyzetméter, egy, másfél, leginkább két szobás lakásokról van szó, a fajlagos árban viszont több, mint kétszeres a különbség a győri és a miskolci rekorderek között, utóbbi alig haladta meg a 100 ezer forintot.

Nem a kor számít

A gyorsan elkelt, téglaépítésű társasházi lakások közül a legkelendőbbek között akad újszerű, 10 évnél fiatalabb és kifejezetten patinás, az első világháború előtt épült lakás is. A legnagyobb, néhány nap alatt elkelt lakás Debrecenben, a népszerű Nagyerdő városrészben fekvő 3 szobás, 79 négyzetméteres, viszonylag lelakott, egyedi gázkonvektoros fűtéssel rendelkező lakás volt. A legdrágább rekord sebességgel eladott társasházi lakás egy négyzetméteréért több, mint 650 ezer forintot fizetett vásárló Óbudán, a főváros III. kerületében. A családi házak között rekord gyorsasággal elkeltek jellemzően kis alapterületűek és régi építésűek, a 8-10 millió forintos ársávban.

A legkevésbé kelendő ingatlanok között a társasházi kategóriában - úgy a panel, mint a hagyományos építésű lakások között - 15-16 hónapot is várni kellett az eladóknak. Noha sem a fajlagos ár, sem a korábban említett méretekhez képest nem kirívóak ezek az esetek, látható, hogy Békéscsabán vagy Kőbányán, de akár Miskolcon is előfordul, hogy nagyon lassan talál egymásra eladó és vevő.

Három évet vártak a vevőre

A családi házaknál a két negatív rekorder még ennél is hosszabb idő alatt kelt el. Egy fejér megyei faluban 2010-ben épült 75 négyzetméteres családi ház értékesítéséhez majdnem három év kellett. Ennél csak néhány héttel rövidebb idő alatt kelt el az a Budapest XII. kerületi nagy alapterületű, sokszobás villa, amelyért tulajdonosa az eredeti árnál majdnem 10 százalékkal többet, jóval 200 millió forint feletti árat fizetett.

A 2015 éves átlagértékekhez képest a 2016-os előzetes, fajlagos átlagárak szinte minden szegmensben 5-15 százalékkal magasabbak voltak. Kivétel volt a nyugati országrész, ahol a családi házak átlagos négyzetméterre vetített árszintje stagnált és a paneleknél, ahol enyhe árcsökkenést regisztrált az OC. Ezen kívül a fővárosban a használt társasházi és panel szegmensben, ahol a fajlagos árak átlaga jóval dinamikusan 25 illetve 19 százalékkel nőtt.