A három helyrajzi számon elhelyezkedő, de egy egységet képező épület kikiáltási ára csaknem 51 milliárd forint. Bár jelenleg irodai célra használják, akár szálloda is lehet belőle. Az épületegyüttes – amelyre Pollack Mihály házaként szoktak hivatkozni – összesen tíz szinten terül el, írja a G7.

A kiírás szerint az alapterülete több mint 41 ezer négyzetméter, amivel az egyik legnagyobb egybefüggő belvárosi épülettömbnek számít Budapesten. A licit szeptember 15-én kezdődik 50,8 milliárd forintról, de az árverésen csak az vehet részt, aki már korábban letette a 12,7 milliárd forintos biztosítékot. 

Érdekesség, hogy az MNV a kiírásban külön felhívja a figyelmet arra, hogy az „épület jelenleg irodai célra, elhelyezési feladatra kiválóan alkalmas, ugyanakkor exkluzív kialakítása és elhelyezkedése miatt kiemelt célokra is felhasználható”.

Eddig nem kapkodnak az állami vagyonért

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) honlapján júniusban közzétett internetes katalógusban több mint hatvan nagy értékű fővárosi és vidéki épület, kastély, irodaház, földterület szerepel. Az értékesítésre szánt épületek jellemzően olyan, szerkezetileg és gépészetileg elavult ingatlanok, amelyek fenntartása túl sokba kerül, felújításuk pedig aránytalanul magas költséget jelentene az államnak.

Budapesten belül Lipótvárosban számos műemlék palota is található a listában, így az ötödik kerületben a kormány 15 épülettől szeretne megválni, amelyeket szintén árverésen kíván értékesíteni. Többek között a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium épületét, valamint a Magyar Államkincstár központját is értékesíteni szeretnék.

Mint azt nemrég az economx.hu megírta, az V. kerületi ingatlanok közül eddig az alábbi ingatlanok meghirdetésére került sor az Elektronikus Aukciós Rendszer (EAR) felületén: a Garibaldi utca 2. szám alatt található ingatlan két alkalommal került meghirdetésre eredménytelenül 7 milliárd forintért. 

Az Arany János utca 25. szám alatt található ingatlan első körben eredménytelenül került meghirdetésre, majd második körös meghirdetése során sem érkezett licit az EAR adatai szerint. Ugyanakkor az Alkotmány utca 27. szám alatti háza második árverésen elkelt 2,7 milliárd forintos áron, amely már ki is került a katalógusból.

Kellenek szállodák? 

De mi lehet az eladásra szánt belvárosi ingatlanokban az új funkció? Itt jó példa lehet a Dorottya-ház, vagy más néven Palazzo Dorottya, amely egy igazi vegyesfelvágott, hiszen a szállodafunkciók mellett luxuslakások, irodák és üzletek is helyet kaptak. Vagyis a multifunkciós működési elv érvényesül, amely ma annyira felkapott hasznosítási forma.

Ez alapján a patinás, ám felújításra szoruló épületekben luxuslakásokat alakíthatnak ki, bár a parkolás kérdésköre fontos tényező, vagy a szállodává formálás jöhet még szóba. A szállodafunkció azért is kiemelt lehetőség, mert az elmúlt években a turizmus fellendülésével párhuzamosan a hazai vendégforgalom újabb és újabb csúcsokat döntött.

Erre reflektálva a magyar ingatlanfejlesztői piac, ahol sokáig az irodaszegmens dominált, fókuszba helyezte a hotelberuházásokat, valamint a lakásfejlesztéseket. Összességében az állami műemlék épületek egy alapos ráncfelvarrás és korszerűsítés után jó eséllyel luxuslakásoknak és szállodáknak adhatnak otthont.