A KSH friss adatai szerint évtizedes mélypontra jutottak a hazai lakásépítések, hiszen 2025-ben mindössze 12 ezer lakást vettek használatba, ami 9,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Utoljára 2016-ban regisztrálhattunk rosszabb adatot, akkor kevesebb mint 10 ezer lakóingatlant adtak át.  A visszaeső lakásépítés az építőipar nagy átfutási ideje miatt valójában egy poszttraumás szindróma. Most a 2022-23-as nagy infláció okozta bizonytalanságot érzékeljük, de 2026 már felívelést hozhat. 

„A tavalyinál is kevesebb lakást adtak át Magyarországon 2026-ban, de még így is számottevően többet, mint 2012 és 2016 között. Az akkori mély és tartós visszaesés a 2008-as nagy pénzügyi válság és a devizahitel törlesztőrészletek elszállása után évekkel kezdődött, és csak 8 évvel később ért véget. A 2022-23-as nagy infláció hasonló sokként érte a magyar lakosságot, ennek hatása a mostani gyenge adat, de 2026-ra már lendületes felívelésre lehet számítani” – értékelte az adatokat Juhász Attila, az Újház Zrt, és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.

Továbbra is a fővárosban épült fel az új lakások közel egyharmada. Budapesten belül nincs újdonság, a slágerkerületek dominálnak: az átadott csaknem 4 ezer lakás kétharmadát a XIII. kerületben, a IX. kerületben, a VIII. kerületben és a XI. kerületben vették használatba. Emellett a fővárosi agglomeráció továbbra is erős, hiszen Pest régióban adták át a teljes volumen 8,2 százalékát. Mindössze néhány nagyobb településen épült nagyobb számú új lakás, így Nyíregyházán (294), Kecskeméten (276), Szegeden (210), továbbá Siófokon (287) és Keszthelyen (226) számolhatunk látható nagyságrenddel.

Változó trendek

Azonban számos érdekes statisztikával is találkozhatunk, amelyek valójában a kormány 2025-ben meghozott döntéseinek hatását is tükrözik már. Egyrészt a Lakhatási Tőkeprogram keretében 300 milliárd forinttal támogatják azokat a lakásalapokat, amelyek új otthonokat építenek. Az alapkezelők a források nagyjából kétharmadát Budapesten használhatják fel, míg egyharmadot prosperáló vidéki nagyvárosokban hasznosíthatják, így például Debrecenben, Szegeden, Pécsett vagy Győrben.

Másrészt az Otthon Start Program keretein belül a beruházók, ha a fejlesztés 250 lakóegységnél nagyobb volumenű és az otthonok 75 százaléka nem haladja meg a 1,5 millió forintos négyzetméterárat, kiemelt projekti státuszt kérhetnek. A legfrissebb adatok szerint 11 új lakásfejlesztés lehet kiemelt, ahol 4300 új lakás épülhet meg gyorsított eljárással. Ezekkel együtt összesen már 25 nemzetgazdaságilag kiemelt projektben 17 ezer új lakás építése realizálódhat.

Harmadrészt a februárban bevezetett társasházi építményi jog még nagyobb sebességbe kapcsolhatja a lakásfejlesztők tevékenységét, vagyis a nagyjából 2-3 éves projektciklus gördülékenyebben és kevesebb adminisztrációval realizálódhat. Már a tervezőasztalról vehetünk lakást, illetve, ha a beruházó látja, hogy jól fogynak az ingatlanok, akkor hamarabb vásárolhat építési telket, vagy indíthat új projektet, ami a fejlesztések átfutását gyorsítja, illetve egy beruházó párhuzamosan több fejlesztést menedzselhet.

Jön a második Otthon Start Expo február 28-án Debrecenben

Február 28-án már a második Otthon Start Expo kerül megrendezésre. Ezúttal a helyszín Debrecen, hiszen a civis város Budapest mellett hatalmas ipari beruházásokkal büszkélkedhet, a gazdasági fellendülés jelentős mértékben élénkítette a helyi piacot, illetve felhúzta a lakásárakat, valamint nagyobb volumenben ösztönzik a lakásfejlesztéseket.

Előtérbe kerülnek a lakóparkok

A trendek alapján a nagyobb volumenű lakópark-beruházások egyre nagyobb hangsúllyal jelennek meg a szektorban, amit igazolnak a KSH-számok is. Így a természetes személyek által épített lakások aránya 38 százalékról 36 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 61 százalékról 64 százalékra nőtt az előző évihez képest. Emellett az értékesítési céllal épített lakások aránya 64, a saját használatra építetteké 34 százalék volt, ez az összetétel az értékesítésre szánt lakások javára módosult 3 százalékponttal. 

„Egyre nagyobb szerepet játszhatnak a nagy társasházi projektek, hiszen a kiadott engedélyek adatai alapján a családiházak most csak 25-30 százalékot képviselhetnek a közeljövőben induló építkezések között, a Covid-19 utáni fellendülésben ez az arány még 45 százalék volt. A társasház építések malmára hajtja a vizet a gyorsított engedélyezési eljárás és az is, hogy márciustól a bankok már az íróasztalról eladott új építésű lakásokat is hitelezhetik, ami jelentős finanszírozási könnyebbséget jelent a vevőknek és a fejlesztőknek egyaránt” – hangsúlyozta Juhász Attila.

Idén nagyobb sebességbe kapcsolt a piac

Bár tavaly az átadott újlakások volumene mélypontot mutatott, fény az alagút végén, hogy országos szinten az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 081 volt, ami 37 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 

Ezen belül Budapesten összesen 10959 lakás építésére adtak engedélyt, 56 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Ezek 71 százaléka három kerületben fog megvalósulni. A XI. kerületben 4247 engedélyt adtak ki, ezt követi a XIII. kerület 2054 lakással. Eddig nincs semmi újdonság, ellenben érdekesség, hogy a X. kerületben is engedélyeztek 1458 egységet.  

2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen 926 és Szeged 864 engedélyezett lakással, ugyanakkor 500-nál több lakásra adtak ki engedélyt Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron is.

„A következő években újra felpöröghetnek az építkezések. Egyrészt az Otthon Start Program keresletnövelő hatásának, másrészt pedig az olyan lakásépítési beruházásoknak köszönhetően, amelyek ezt a keresleti hullámot szeretnék meglovagolni. A gyorsabban befejezhető kisebb projektek és családi házas építkezések miatt már 2026-ban is emelkedésnek indulhat a lakásépítések száma. 2027-ben akár 18-20 ezer lakást is átadhatnak, ami jelentős növekedésnek számít a tavalyi 12 ezres szinthez képest. 2028-ban pedig akár 20-25 ezer lakás megépítésével is lehet számolni a jelenlegi kilátások alapján” – elemezte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Idén nagyságrendileg 20-25 ezer lakás építése indulhat el, de ennél kevesebb fejeződhet be, hiszen a többség nagyjából 2-3 éven belül kerülhet átadásra, vagyis a szektor a tavalyi alacsony volument jó eséllyel 2027-ben és 2028-ban fogja érdemben meghaladni. A társasházi projekteknek kedvez, hogy a használt és az új lakások ára közötti olló jócskán összezárult 2025-ben.  

Közvetve támogatja a lakásépítést az Otthon Start Program, hiszen az utolsó negyedévben a bankok által megítélt 800 milliárd forint lakáshitelből 91 milliárdot már új lakás vásárlásra, valamint építésre és bővítésre fogadtak be a bankok. A fennmaradó 700 milliárdot használtlakás vásárlásra fordíthatják a vevők, de ennek is van kisugárzása az újlakás-piacra, hiszen az eladók gyakran fordulnak az újépítésű lakások felé.