Míg 2025 januárjában a 18–30 év közötti fiatalok a lakáshitelek 18 százalékát vették fel, addig az év végére ez az arány 31 százalék fölé emelkedett, vagyis már minden harmadik új lakáshitel hozzájuk kötődik. Emellett a 31–40 évesek részesedése továbbra is 35 százalék körül alakul, vagyis a lakáshitelpiac közel kétharmadát a 40 év alattiak adják!
De ugyanígy döbbenetes változás, hogy míg 2025 elején az új lakáshitelek mindössze 3,5 százalékát nyújtották 80 százalék feletti hitelaránnyal, vagyis 20 százaléknál alacsonyabb önerővel, addig 2025 decemberére ez 17,3 százalékra emelkedett.
A hitelarány növekedése elsősorban a fiatal hitelfelvevők körében koncentrálódik: a 18-30 év közötti korosztály 17,4 százaléka mindössze 20 százalék alatti, további 33,7 százaléka pedig 20–30 százalék közötti önerővel lép be a lakáspiacra.
„A fiatal generáció a trend szerint már nem gyűjtöget évtizedekig, hanem a jövedelmét használja tőkeáttételként. Egy 60 millió forintos lakás megvásárlásához szükséges 6 millió forintos önerő ma már reális cél lehet, ám a magas hitelarány a finanszírozásban minden eddiginél szigorúbb pénzügyi tudatosságot és stabil jövedelmi hátteret igényel” – mutat rá Garam Dániel, a money.hu hitelszakértője.
Miből fizetik?
De vajon miből fizetik a hitelt? A KSH szerint 2026 februárjában a bruttó átlagkereset 725 500 forint volt, ami 9,7 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. A nettó keresetek ennél is nagyobb mértékben, 12 százalékkal nőttek – amit jelentősen befolyásoltak a családoknak és a gyermeket nevelő anyáknak nyújtott célzott adókedvezmények –, a 10,5 százalékosos reálbér-növekedés ugyanakkor a gyermektelen fiatal munkavállalók számára is érdemi vásárlóerő-bővülést jelenthet. Emellett a 25 év alattiak szja-mentessége továbbra is közvetlen pénzügyi előnyt jelent a fiataloknak.
A money.hu elemzése szerint a fordulat hátterében az államilag támogatott Otthon Start hitel megjelenése mellett az a felismerés is szerepet játszik, hogy a lakásárak emelkedési üteme sok esetben gyorsabb, mint amilyen tempóban a fiatalok önerőt tudnának felhalmozni. Ebben a környezetben az alacsonyabb önerővel történő vásárlás egyre inkább tudatos időzítési döntésként jelenik meg.
A banki gyakorlatban ugyanakkor továbbra is a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) jelenti a fő korlátot, így a magas LTV-jű hitelek döntően stabil, kiszámítható jövedelemmel rendelkező ügyfelekhez kerülnek. A szakértők szerint 2026-ban is ez lesz a kulcskérdés: a fiatalok hitelfelvételi aktivitását nem az önerő, hanem a jövedelmi teherbírás határozza meg.