Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy ingatlanvásárlás során a szobaszám és az alapterület a gyakorlatban is a legfontosabb tényezők közé tartoznak. A vevők alapvetően élethelyzethez kötött szempontként kezelik ezeket a tényezőket – mondta Kovácsné Zsichla Katalin, a Balla Ingatlan X. és XVII. kerületi irodájának szakmai vezetője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy általában a szobák száma az elsődleges a döntésnél, sokszor még az alapterületnél is fontosabb, különösen, ha jó az elrendezés és praktikus a térhasználat a megvásárolni kívánt lakásban.
A szakértő úgy látja, hogy utóbbi még az ingatlan elhelyezkedésénél is lényegesebb tényező. Így ha az ár miatt kompromisszumra kényszerülnek, akkor a legtöbben inkább a lokációból engednek, nem pedig a szobaszámból. Ezért aztán gyakran előfordul, hogy a városon kívül egy kisebb településen találják meg végül az ingatlanvásárlók az otthonukat. A szobaszám fontossága azért is elsődleges, hiszen bár a jó közlekedés és a kiváló infrastruktúra is sokat számít, azonban, ha a lakás elrendezése vagy szobaszáma nem megfelelő, az hosszabb távon rendkívül kényelmetlenné válik.
A vevők is jellemzően arra törekszenek, hogy a családtagok külön „elvonulási teret” kapjanak. Emellett fontos szempont szokott lenni egy nagyobb közös élettér, vagyis elsősorban a nappali megléte, illetve az elrendezést tekintve a különnyíló szobákat preferálják. Társasházi lakások esetében az 1+2 vagy 1+3 szobás elrendezések most a legkeresettebbek, mert ezek már kényelmesen kiszolgálnak egy nagyobb családot, miközben még nem túl magas a fenntartási költségük.
Családi házaknál már nagyobbak az elvárások: az alapkövetelmény a gyakorlatban nappali + 4 szobára bővül. Általában a vevők szeretnének a házban külön dolgozószobát, vendégszobát és természetesen saját szobát a gyerekeknek - jegyezte meg a szakértő. Az elvárások azonban nemcsak az otthon típusától függenek, hanem attól is, hogy milyen élethelyzetben van a lakásvásárló. Akik első lakásukat vásárolják, azok gyakran egyedülállók, és így alapvetően a kis lakásokat keresik, melyek ideális alapterülete számukra 27–50 m2 között változhat.
A gyermeket váró vagy kisgyermekes családok már nagyobb, 70–100 m2 lakásméreteket céloznak meg. Esetükben a 3–4 szoba az alapkövetelmény, hogy legyen tér a játékra, tanulásra is. A többgyermekes családok viszont 4–5 szobás, 100 m2 alapterület feletti otthonokat keresnek, külön terekkel a szülők és gyermekek számára.
Mire van szükségünk?
Mindenesetre az ingatlanvásárlásnál a lakás elrendezését tekintve a vevők elsősorban az ingatlan használhatóságát vegyék figyelembe, ne pedig az alapterületet. Amire mindenképpen figyelni kell, hogy az egybenyíló szobák általában rosszul használhatók ki, kényelmetlenek, ugyanígy a félszobák is gyakran problémát okoznak. Ezek legfeljebb addig megfelelő méretűek, amíg még kicsi a gyerek, utána már rendszerint szűkösnek bizonyulnak.
Emellett szükségesek a közös terek is, vagyis egy nappali és/vagy egy ebédlő, aminek a funkcióját egy kis konyha például nem tudja betölteni. Végül pedig a helykihasználás szempontjából a hosszú előszobák vagy folyosók sem praktikusak a szakértő véleménye szerint. Ezek ugyanis feleslegesen hasítanak ki nagy teret az alapterületből.
Kovácsné Zsichla Katalin szerint ingatlanvásárlás előtt mindenképpen át kell gondolniuk a vevőknek a várható élethelyzeteiket is, amelyekbe nagy eséllyel kerülhetnek néhány éven belül. Legalább 5-10 évre előre érdemes tervezni, különösen családalapítás előtt. Azt is fontos végiggondolni, hogy miként élik az életüket a hétköznapok és hétvégék során, hogyan telik a napjuk, és ez milyen szobaszámot és méreteket indokol.
