Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A havi szintű budapesti bérletidíj-csökkenés elsősorban a tartósan magas kínálatnak köszönhető, ami fékezi a bérlemények drágulását. A befektetési célú vásárlások felfutása – különösen az év elején – érezhetően bővítette a kiadó lakások számát, ami enyhítette az áremelkedést. A múlt havi fordulat azért is szokatlan, mert az elmúlt tíz évben nem volt olyan májusi hónap, amikor áprilishoz képest csökkentek volna a lakbérek a fővárosban. Ez a fejlemény különösen az egyetemre, főiskolára készülő diákokat érintheti kedvezően, akik a költözési időszakra készülnek.
Országosan továbbra is megfigyelhető a bérleti díjak emelkedése, igaz lassuló tempóban. Tavaly tavasszal az éves lakbérdrágulás üteme még 10-11 százalék volt, ami idén tavaszra 7-8 százalékra csökkent. A lakbérek folyamatos emelkedését a lakossági jövedelmek stabil növekedése táplálja. A széles választék ezért mérsékelheti az albérletárak emelkedését, de a piacban még mindig van növekedési tartalék, mivel az egyensúlyi lakbérszintet továbbra is a kereslet fizetőképessége határozza meg
– értékelte a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Budapesten 260 ezer forintnál jár az átlagos albérletárszint, és a fővároson belül továbbra is a XI. és a XIII. kerület biztosítja a legnagyobb kínálatot. Előbbi városrészben 280 ezer, utóbbiban 270 ezer forint az átlagos bérleti díj. Mindössze két városrészben marad 200 ezer forint alatt az átlagos díj, a XXI. kerületben 180 ezer, a XVIII.-ban pedig 199 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. A másik végletet az V. kerület 350 ezer forintos átlagos albérletára jelenti.
A legnagyobb egyetemvárosok közül Debrecen 230 ezer forintos átlagos bérleti díjjal rendelkezett június közepén. Ezzel szemben Győrben 190 ezer, Pécsen és Szegeden 160-160 ezer forinttal lehet számolni. Miskolcon viszont csak 125 ezer forint a havi átlagos bérleti díj.
