Az Országgyűlés kedden 135 igen szavazattal és 52 nem ellenében fogadta el a lakástörvény módosítását, miután a júniusban elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság Áder János államfő kezdeményezésére több ponton kifogásolta - írja az MTI. (A jelenlévő Fidesz-KDNP-képviselőkkel együtt szavazott három Jobbik-frakcióból kivált független képviselő - Sneider, Fülöp, Volner - és a mindig a Fidesszel szavazó német nemzetiségi képviselő - a szerk.)
A törvény továbbra is azoknak a magányszemélyeknek nyújt lehetőséget állami vagy önkormányzati bérlakás megvételére, akik már 2020 végén is bérelték a megvásárlandó lakást. A világörökségi helyszínen lévő, korábban elidegenítési tilalom alatt álló bérlakásaikat azok vásárolhatják meg, akik legalább öt éve bérlik azt.
A vételár 100 százalékát kell kifizetnie minden bérlőnek, aki kevesebb mint huszonöt éve, de legalább öt éve lakja a műemléki lakást. Ezt az eredetileg elfogadott törvény a bérleti idő hosszától függően sávosan és alacsonyabb mértékben határozta meg.
Az Alkotmánybíróság a 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony vonatkozásában meghagyta a forgalmi érték 15 százalékára vonatkozó speciális vételár lehetőségét, amely így változatlan marad - írja az MTI.
Változhat a vételár azok esetében, akik a bérleti joghoz csere útján jutottak, és azért egy saját tulajdonú lakást adtak. Az eredeti törvény nekik a forgalmi érték 35 százalékát írta elő, a módosított változat azonban mérlegelési lehetőséget ad az önkormányzatnak, amely 35 és 50 százalék között határozhatja meg a vételárat.
Aki részletekben kívánja kifizetni a lakást, annak kamatot kell fizetnie, amelynek mértékét a jogalkotó a jegybanki alapkamathoz köti.
