Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagyon súlyosan érinti a klímaváltozás az egészen sekély Velencei-tavat, de ami több mint furcsa, hogy egy visszahúzódó vízszint, vagy akár egy kiszáradás-közeli víztér esetében is a víznek nem feltétlenül így kellene kinéznie – mutatott rá a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója.
Vasas Gábor az InfoRádióban elmagyarázta, hogy jelenleg egy algavirágzás zajlik a Velencei-tavon, ahol komplex változás történt.
Egy olyan élőlényközösség-váltásnak, egy rezsimváltásnak vagyunk a tanúi, aminek következtében most például a szikes, betöményedett tavakra jellemző apró cianobaktérium szaporodott el tömeges mennyiségben.
Ez okozza a tó mostani nagyon furcsa, okkersárgás, narancssárgás, enyhe karamellszínét.
„A társadalomnak szembe kell néznie a Velencei-tó még szélsőségesebb hidrológiai változásaival” – hangsúlyozta a szakember.
Szerinte a tó vízgyűjtő területén kell valamilyen szinten változtatni és rendet rakni, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű víz jusson a tóba. Az ideális elsődleges megoldás az lenne, ha a természetes vízgyűjtő területre lehulló csapadékából táplálnák a tavat.
De beszélni kell a vízpótlásról is, ami azonban nem egyszerű kérdés.
„Ha egy másik vízgyűjtő területéről akarunk vizet vinni, ez azt jelenti, hogy más típusú élőlényközösség vizét akarjuk bevinni erre a vízgyűjtőre. Ebben rengeteg hidrológiai, kémiai, biokémiai, biokémiai kockázat van, ami miatt ez a megoldás sokkal komolyabb megfontolásokat és hatástanulmányokat érdemel” – hívta fel a figyelmet.
Nemrég a kiszárazással fenyegetett Velencei-tó megmentésével kapcsolatban a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke is megszólalt. Kovács Károly szerint több Balaton és Velencei-tó környéki település esetében is felmerülhetne, hogy a megtisztított szennyvíz visszakerüljön a természetes vízkörforgásba, akár közvetett módon tavak vagy felszín alatti vízbázisok utánpótlásán keresztül.