Először azt kérdeztük az elemzőtől, hogy mennyire volt váratlan lépés, hogy a dokumentumot elfogadták az uniós vezetők.

A váratlanság nem abban rejlett, hogy elfogadták, hanem abban, hogy hol fogadták el.

„A budapesti találkozó előtt számos olyan hír látott napvilágot, hogy a csúcstalálkozón a legtöbb állam képviselője nem fog részt venni politikai megfontolások miatt, ennek ellenére teljes létszám jelent meg novemberben a magyar fővárosban.

Sokan negatívan tekintettek a magyar elnökségre is, ennek ellenére több olyan területen is sikerült eredményeket elérni, amelyek mindaddig parkolópályán voltak.

A közös agrárpolitika mellett a versenyképességi paktum is ilyen, így tulajdonképpen két olyan fontos területen sikerült együttműködésre sarkallni az uniós vezetőket, amelyeket régóta halogattak” – értékelte lapunknak Szigethy-Ambrus Nikoletta, aki szerint az, hogy mindez a magyar elnökség idején valósulhatott meg, igazolja a magyar uniós érdekeket is.

Ez volt a magyar elnökség legfőbb kérdése: a versenyképesség

A 2024. június 1-vel kezdődő uniós elnökségi ciklusban Magyarország prioritásai szerteágazóak voltak, számos szakpolitikai területet érintettek:

  • Új európai Versenyképességi Megállapodás,
  • az európai védelempolitika megerősítése,
  • következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika,
  • az illegális migráció megfékezése,
  • a kohéziós politika jövőjének kihívása,
  • gazdaközpontú uniós agrárpolitika,
  • demográfiai kihívások kezelése.

A magyar elnökség kiemelt hangsúlyt helyezett az uniós versenyképesség növelését célzó egyeztetésekre, így korán megfogalmazódott az a cél, hogy egy egységes, minden uniós tagállam által elfogadott megállapodást hozzanak létre ennek érdekében.

A Budapesti Deklaráció néven elfogadott megállapodás 2024. november 8-án a magyar fővárosban került az uniós vezetők részéről megerősítésre.

„A mindeddig elfogadott, hasonló jellegű nyilatkozatokhoz képest ez a dokumentum markánsabban fogalmazza meg a helyzet sürgősségét, a célokat és a közös cselekvés szükségességét is”

– világított rá Szigethy-Ambrus Nikoletta. A dokumentum a korábbiakhoz képest kisebb hangsúlyt helyez az energia kérdéskörére, de szélesebben tárgyalja és támogatja a technológiai, digitális és digitalizációs törekvéseket és fejlesztéseket. Fokozottabb figyelmet fordít a K+F és az oktatási-kutatási területekre is.

A dokumentum főbb részeiként az alábbi területek hangsúlyozta ki a szakértő:

  • Teljeskörűen működő egységes piac – a közös piac minden kiaknázható forrásával együtt a közös gazdasági növekedés érdekében működhessen;
  • Megtakarítási és beruházási unió létrehozása 2026-ig, emellett pedig a tőkeunió kialakítása;
  • Ipari megújulás, amely a dekarbonizáció biztosítása mellett lehetővé teszi, hogy az EU ipari és technológiai nagyhatalmi pozícióban maradhasson;
  • Egyszerűsítési forradalom – a vállalkozások számára egy olyan egyszerűbb, átláthatóbb szabályozási keret kialakítása, amelyek csökkentik a jelentéstételi és adminisztratív terheket számukra;
  • Globális pozíció elérése a kutatás és innováció területén – cél, hogy a K+F területén eszközölt kiadásokat 2030-ig a GDP 3 százalékát érjék el;
  • Energiaunió kiépítése – az energetikai szuverenitás kialakítása mellett 2050-re klímasemlegesség elérése;
  • Körforgásosabb és erőforrás-hatékonyabb gazdaság létrehozása, továbbá integrált piac kialakítása a másodlagos anyagok, főként a kritikus fontosságú nyersanyagok számára;
  • Technológiai képességek megerősítése, digitális transzformáció felgyorsítása – a gazdasági versenyképesség mellett fontos, hogy az EU a technológiai és digitalizációs területeken is versenyképes legyen;
  • Ambiciózus, nyitott, fenntartható kereskedelempolitika – olyan kereskedelmi politika létrehozása, amelynek magját a WTO alkotja, védi és előmozdítja az EU érdekeit, a gazdasági diverzifikációt és a rezilienciát.
  • Mezőgazdasági kiszámíthatóság – az ágazat versenyképességének, fenntarthatóságának és rezilienciájának növelése, kiszámítható és stabil keret biztosítása a gazdák számára, tisztességes verseny kialakítása a belső és globális piacon is.

Mely területeken számíthatunk a leggyorsabb változásokra?

A szakértő szerint feltehetően az összes olyan területen várható hatékony közbelépés, ahol az érdekek kellő módon meg tudnak férni egymás mellett.

Ez azt jelenti, hogy ugyan a deklarációban foglalt valamennyi érdek egyenlő fontossággal bír, mégis nagy valószínűséggel azoknál fogunk előrelépést tapasztalni, amelyeknél sikerül konszenzust kialakítani majd a tagállamok között.

Várhatóan az energiaunió, a kereskedelempolitika, a mezőgazdaság, az ipari megújulás ilyenek lesznek, hiszen ezek a legtöbb tagállamban jelenleg is komoly gondokkal néznek szembe, de ehhez szükséges az is, hogy az államok a belső helyzetüket stabilizálják, e nélkül a közös törekvések nem történhetnek meg.

2025. január 1-jével Lengyelország kapta meg fél évre a lehetőséget, hogy betöltse az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

A lengyelek vették át a stafétát

Arról is kérdeztük a szakértőt, hogy a lengyel elnökségi prioritások mennyiben építenek a magyar eredményekre, és hol látszanak jelentősebb hangsúlyeltolódások.

Elmondta, hogy Lengyelország számos olyan területen hasonló prioritásokat határozott meg, mint Magyarország az előző elnökségi ciklus során. A lengyel prioritások a következők:

  • védelem és biztonság;
  • az emberek és határok védelme;
  • a külföldi beavatkozással és dezinformációval szembeni ellenállás;
  • a biztonság és a vállalkozás szabadságának biztosítása;
  • energetikai átállás;
  • versenyképes és reziliens mezőgazdaság;
  • egészségbiztonság.

Ahogyan látható, a magyar és a lengyel prioritások között megegyezik, hogy mindkét ország hangsúlyosan kezeli a védelmi, a migrációs, a versenyképességi és a mezőgazdasági területeket, mindezek ugyanis a magyar prioritások között is megjelentek.

Lengyelország a prioritásokban a védelem és biztonság területét várhatóan erőteljesebben fogja kezelni, tekintettel az Oroszországgal való külkapcsolataira és a közöttük kialakult geopolitikai feszültségre

– mutatott rá a szakértő. Megjegyezte, hogy ugyan a lengyel elnökség is napirendre vette a versenyképesség kérdését, azonban félő, hogy a védelem és biztonságpolitika elhomályosítja majd a magyar elnökség által leginkább priorizált területet. „Egyelőre reménykedni fogunk, hogy nem így lesz és a versenyképesség kérdése továbbra is kulcsterület marad majd” – zárta gondolatait Szigethy-Ambrus Nikoletta.

A magyar uniós elnökség karakteres, aktív és stratégiai elnökség volt – jelentette ki december végén Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Facebook oldalára feltöltött videójában.

Bóka János
Bóka János
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Bóka János kifejtette, az elnökség azért volt karakteres, mert határozott és markáns Európa-politikánkat kívántuk átültetni a gyakorlatba. Aktív volt azért, mert számos saját, új kezdeményezéssel álltunk elő az elnökségi félév alatt.

Korábbi elemzésünkben szemügyre vettük, hogyan készültek a lengyelek az EU-s soros elnökségre, erről ide kattintva olvashat bővebben.