Európa nyári  turizmusa közeledik a főszezonhoz, mostanra nagyjából mindenki tudja, hol tölti idén a vakációt – a magyarok körében, de tőlünk nyugatabbra is az egyik legkeresettebb és megfizethető úti cél a Horvátországgal szomszédos adriai gyöngyszem, Montenegró. 

Nem árt felkészülnie annak, aki oda készül, hogy a 2006 óta Jugoszláviától független tengerparti köztársaság nemcsak a festői látnivalók, változatos élménykínálat miatt különleges a mediterrán kínálatban, hanem azért is, mert ugyan még nem tagja az EU-nak, viszont a turisták már régóta csak euróval fizetnek az árukért, szolgáltatásokért – akárcsak a szomszédos Koszovóban.

Bulgáriában aggódnak, Montenegróban örülnek

Megírtuk: szerdán jóváhagyta az Európai Bizottság Bulgária csatlakozását az euróövezethez, ezzel a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam 2026-tól a 21. tagállamként hivatalosan is euróra vált, és bekerülnek a gazdasági és monetáris unióba.

A szintlépéshez évek alatt szigorú kiigazításokat kellett tenni, például az árstabilitás, az államadósság tekintetében, ami sikerült, ám nem mindenki örvend az euró bevezetésének: különösen a kisvárosokban és egyes vidéki településeken vonakodnak, mert félnek az elszegényedéstől, míg az ottani nacionalisták már tüntetéseket szerveznek az Európába mutató változás miatt.

Nem úgy a szomszédjukban, Montenegróban, például a közkedvelt Kotori-öbölben, ahol évtizedek óta haszonnal forgatják a közös valutát, holott még csak most kerültek közel az uniós csatlakozáshoz. 

Német márkából stabil valuta

Emögött az áll, hogy a jugoszláv belső piac elvesztése után tudatosan törekedtek az elszabadult infláció megfékezésére, amihez kezdetben a német márkát a szerb dinárral azonosították, hogy stabilizálják az árakat.

Így lett 2000 novemberétől a német márka az egyetlen törvényes fizetőeszköz Montenegróban, amely után az euró 2002-es bevezetésével az ország saját nemzeti valuta híján egész egyszerűen átállt az euróra – egyoldalúan, mivel engedélyt sem kértek ehhez az Európai Központi Banktól (EKB).
 
A cél az volt, hogy elérjék a valuta stabilitását az országban, és hasonló történt Koszovóban is – fejtegette Thomas Url, a Wifo közgazdásza a Standardnak. 

A két kis balkáni államba ráadásul ömlik be az euró – nagyrészt turisztikai devizaként és a külföldön dolgozó munkavállalók átutalásai vagy a helyi diaszpórák révén, de a külföldi dominanciájú bankszektor is jelentős szerepet játszik.

Esetükben nyoma sincs a káros gazdasági hatásoknak, ahogy attól Bulgáriában tartanak bizonyos körök – mutat rá az Osztrák Nemzeti Bank tanulmánya.