A 3I/Atlas csillagközi objektum néhány hónappal ezelőtt lépett be a Naprendszerbe, és december 19-én kerül legközelebb a Földhöz, mintegy 270 millió kilométer távolságra haladva el bolygónktól – adott hírt róla a LiveScience.
A 3I/Atlas felkeltette a csillagászok és űrügynökségek, valamint az ENSZ által 2017-ben létrehozott Nemzetközi Aszteroida Figyelmeztető Hálózat (IAWN) szakértőinek figyelmét.
Ez az első csillagközi objektum, amely ekkora érdeklődést váltott ki, világszerte teleszkópokkal követik, hogy a csillagászok pontosan meghatározhassák a helyét, és előrejelzéseket tehessenek a hozzá hasonló jövőbeli objektumokról.
A Futurism beszámolója szerint amióta a NASA Hubble űrteleszkópja július 21-én először megfigyelte az objektumot, a tudósok egy furcsa kiálló részt vettek észre, egy második csóvát, amely ellentmondásosan egyenesen a Nap felé mutat, nem pedig attól elfelé, mint a jól ismert naprendszeri üstökösök jellegzetes csóvái.
A legtöbb tudós úgy véli, hogy egy csillagközi üstökösről van szó. A Harvard asztrofizikusa, Avi Loeb azonban a tárgy mesterséges eredetét egy hatalmas „földönkívüli űrhajónak” tartja.
Avi Loeb azzal érvelt, hogy továbbra is fennáll annak az esélye, hogy egy idegen űrhajóval nézünk szembe egy természetes üstökös helyett. Azt állította, hogy az anticsóva „olyan objektumok raja lehet, amelyek lemaradnak a 3I/ATLAS mögött, mivel a Naptól távolodva nem gravitációs gyorsulásúak”.
Mások azonban nem hiszik ezt a lehetőséget, azzal érvelve, hogy az objektum két csóváján nincs semmi rendkívüli, még a 3I/ATLAS csillagközi eredete ellenére sem.
„Porszemcséket lök a Nap felé, mivel a mag nappali oldala a forró oldal”
– mondta erről David Jewitt, az UCLA csillagászati professzora, üstökösszakértő a Sky and Telescope-nak.
„Mindezek összhangban vannak egy tipikus méretű vagy annál kisebb üstökösmaggal, amely napfényben szublimál és porszemcséket fúj ki magjából...Nincs semmi igazán meglepő ebben”
– tette hozzá az UCLA professzora.