Mintha Orbán Viktor írta volna Ursula von der Leyen uniót értékelő beszédét, legalábbis az Európai Bizottság elnöke olyan vehemensen állt ki az akkumulátoripar és elektromos autózás mellett, amit eddig a hazai kormányzati kommunikáció részéről tapasztaltunk.
A bizottsági elnök ismét megerősítette, hogy
uniós forrásokat csoportosítanak át az európai akkumulátoripar fejlesztésébe, ugyanis Ursula von der Leyen elektromos autózásban látja az Unió jövőjét.
Erre az uniós elhatározásra leginkább Magyarországnak van szüksége.
Ugyanis az előző év azonos időszakához mérten 1 százalékkal mérséklődött, az előző hónaphoz képest viszont 2 százalékkal bővült az hazai ipari termelés – írta legfrissebb adatsorában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH legfontosabb megállapításai:
- Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 0,5, a csekély súlyú bányászaté 8,5, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 7,2 százalékkal visszaesett.
- A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 0,1 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 1,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 2,3 százalékkal csökkent.
- A feldolgozóipari termelés 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 28 százalékkal meghaladta a 2024. júliusi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 60 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 2,7 százalékkal csökkent.
- A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 8,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 20 százalékkal visszaesett, míg a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 6,8 százalékkal nőtt.
Szakértő: jövőre jobb lesz!
Az MBH Elemzési központ munkatársa, Horti Flóra három pontban foglalta össze az ipar legfontosabb kilátásait:
- 2025-ben az ipar várhatóan éves átlagban még 2 százalékkal visszaesik, a növekedés csak jövőre lehet érezhető. Az ágazat gyenge teljesítményének egyik oka, hogy az exportpiacok nem teljesítenek jól (Németország és Ausztria gazdasága is visszaesett tavaly), ezenkívül az elektromos autózásra való átállás lelassulása is negatív hatású. Az Egyesült Államokkal megállapodott új vám-tarifák hatása kettős: egyrészt az általános vám 15 százalékra nőtt, azonban az autóiparra vonatkozó vám mértéke 25 százalékról 15 százalékra csökkent, ami pozitív meglepetésként érhette a szektor jónéhány szereplőjét.
- Leginkább 2026-tól támogathatja az ipari kibocsátást a jelentős feldolgozóipari fejlesztések üzembeállása, gondoljunk a BMW és a CATL gyárakra, valamint a BYD építése és esetleges próbaüzeme is elősegíti majd a növekedést. Kedvező fejlemény, hogy a BMW bejelentette, hogy idén szeptember 26-án hivatalosan is átadják az új debreceni gyárat. Eközben a külpiaci kilátásaink csak korlátozottan javulhatnak 2025-ben; a német gazdaság várhatóan kismértékű növekedésre lesz képes az idén bejelentett élénkítő csomag nyomán, mely az ipari termelésre azonban érdemi pozitív hatást gyakorolhat jövőre.
- Az akkumulátorgyártás jelenlegi nehézségeit a kereslet alacsony szintje okozza, és ez hatással van a hazai gyártásra, de valószínűsíthetjük, hogy ez egy átmeneti probléma lesz. Ahhoz, hogy idén növekedést lássunk az alágazatban, mindenképp szükség lenne az általános európai környezet javulására. Ennek vannak már jelei, mint például Németországban a bejelentett költekezési szándék. A jelentős kapacitásbővítések hatása egyelőre nem tud érvényesülni (debreceni CATL, a szegedi BYD, stb.), mivel a gyenge európai konjunktúra, illetve az elektromos autózásra való átallási folyamat lelassulása miatt az alágazat megrendelései jelenleg csökkennek.
Ezét is fontos, hogy két nappal ezelőtt Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy a tisztaipar-megállapodás végrehajtásának felgyorsítása most kulcskérdés, mert a befektetők csak akkor fordítanak tőkét az uniós iparba, ha biztosak lehetnek abban, hogy lesz kereslet az európai, tiszta termékek iránt. Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a kereslet és a kínálat együttes növekedése csökkenti az árakat, és pozitív spirált indíthat be.
Elengedhetetlen akkumulátorok
Közölte azt is, hogy a kínálati oldalon a Bizottság elindítja a „Battery Booster” csomagot, amely 1,8 milliárd eurót biztosít saját tőke formájában az európai akkumulátorgyártás fellendítésére. Von der Leyen kiemelte:
„Az akkumulátorok elengedhetetlenek más tiszta technológiák – különösen az elektromos járművek – előmozdításához. Ez tehát függetlenségünk középpontjában áll.”
Megfizethető európai e-autók
A Bizottság elnöke szerint az európai autóipar gazdaságunk egyik pillére, többmillió munkahelyet ad, és a jövőben is meg kell őrizni vezető szerepét. Az év első felében nagyobb rugalmasságot adtak az ágazatnak, hogy teljesíthesse a 2025-ös célokat, most pedig készül a 2035-ös szabályozás felülvizsgálata.
Von der Leyen hangsúlyozta: az európaiak milliói szeretnének megfizethető autókat vásárolni, ezért szükség van kiskategóriás, elérhető árú járművek fejlesztésére. Az unió az autógyártókkal közösen dolgozna ki ilyen kezdeményezést.
Úgy gondolom, hogy Európának saját e-autót kell gyártania
– mondta.
Ursula von der Leyen szójátéka:
„E, mint energiatakarékos (environmental) – tiszta, hatékony és könnyű.E, mint elérhető (economical) – megfizethető az emberek számára.
E, mint európai (European) – itt, Európában előállított, európai szállítói láncokra épülő jármű.”
Globális versenyben
Von der Leyen figyelmeztetett: nem engedhetjük, hogy Kína és mások uralják ezt a piacot, hiszen a villamosenergia a jövő, és Európának is részt kell vennie benne.
Az autó jövőjét – és a jövő autóját – Európában kell megteremteni
– zárta gondolatait.
Az autóipar jövőjéről az Európai Bizottság már 2025 márciusában kiadott egy akciótervet
Fő célok:- A fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése
- A termelési költségek mérséklése
- Az innováció és új technológiák gyorsabb bevezetése
- Zéró emissziós járművek elterjesztése a vállalati flottákban
- Rugalmasság a 2025-ös CO₂-szabványok teljesítésében
- 570 millió € az Alternatív Üzemanyagok Infrastruktúra Eszközből töltőhálózatra és akkumulátor-javíthatóságra
- Átlátható töltési díjak
- Nagy léptékű tesztterületek automatizált vezetéshez
- 350 millió € a BATT4EU programra, +1 milliárd € a Horizont Európából akkumulátor- és autonóm járműfejlesztésre
- Európai Kapcsolt és Autonóm Járművek Szövetsége
- Versenyképesség és ellátási láncok:
- „Battery Booster” csomag: 1,8 milliárd € az Innovációs Alapból európai akkumulátorgyártásra
- Kulcsfontosságú autóipari alkatrészek európai termelésének ösztönzése
- Európai Méltányos Átmenet Megfigyelő Központ a munkahelyi átalakulás követésére
- 90 millió € készségfejlesztési alap (Pact for Skills) az autóipari dolgozók képzésére és átképzésére
Ebből a szempontból tehát az kicsit aggasztó is, hogy már májusban arról az iparági reményről írt az európai szaksajtó, miszerint az unió végre 3,8 milliárd eurós akciótervet jelentett be az európai autó- és akkumulátor-ipar fellendítésére,
ennek ellenére konkrétum érdemi lépések még nem történtek az Európai Bizottság részéről.
A Battery Technology iparági szakportál az európai autóipar fordulópontjaként határozta meg, hogy a közvélemény változására is reagálva az Európai Unió 2025 elején elindította a „Stratégiai Párbeszéd az európai autóipar jövőjéről” kampányt a gyártók, beszállítók, szakmai szervezetek és szakszervezetek bevonásával. A márciusban bemutatott Akcióterv ehhez kapcsolódva határozta meg, hogyan maradhat fenntartható és versenyképes a szektor, valamint hogyan szabadítható fel annak innovációs ereje.
Ursula von der Leyen európai akkumulátorokat akar
Az Európai Bizottság elnöke akkor is hangsúlyozta: céljuk, hogy az európai autóipar vezesse az innovációt és a tiszta megoldások fejlesztését. Helyben akarják erősíteni a gyártást, hogy elkerüljék a stratégiai függőségeket – különösen az akkumulátorok terén. Kitartanak a korábban elfogadott kibocsátási célok mellett, ugyanakkor pragmatikus, rugalmas megközelítést ígérnek.
Cél: önálló cellagyártás és fejlett akkumulátortechnológia
Az akcióterv kulcsfontosságúnak tartja, hogy Európában költségversenyképes akkumulátorcellák készüljenek, és a teljes ellátási láncban európai hozzáadott érték keletkezzen.
A Bizottság tervei között szerepel többek között:
- az akkumulátoripar közvetlen támogatása az Innovációs Alapból,
- közös köz- és magánbefektetések a Horizon Europe keretében,
- a „Battery Booster” csomag, amely finanszírozást és speciális hitelprogramokat kínál az EU-ban gyártott cellákhoz és alkatrészekhez,
- jogszabályi előkészítés a helyi tartalmi követelményekről,
- a BATT4EU partnerség megerősítése a következő generációs akkumulátorok fejlesztésére,
- új nyersanyag-hozzáférési entitás,
- újrahasznosítási kapacitások bővítése,
- valamint a munkaerő átképzésének támogatása az ESF+ és az EGF forrásaiból.
A 3,8 milliárd eurós költségvetés sarokpontjai:
- 1,8 milliárd euró az Innovációs Alapból a Battery Booster csomagra,
- 350 millió euró a BATT4EU programra, további 1 milliárd euró a Horizon Europe keretében,
- 570 millió euró alternatív üzemanyag-infrastruktúrára és töltőhálózatokra,
- 90 millió euró a Pact for Skills keretében munkavállalók képzésére.
A terv egyúttal előkészíti az emissziómentes járművek vállalati flottákban való elterjesztését, és az Európai Kapcsolt és Autonóm Jármű Szövetség létrehozását is.
Mindenesetre, ha tartja a szavát Ursula von der Leyen, és valóban elindul az uniós szintű akcióterv, az mindenképpen pozitív hatással lesz a magyar ipari termelésre, és a Magyarországon kiépülő akkumulátor-gyártóközpontra.