Kitartó munkára van szükség a fejlesztéspolitikában, hogy a 2007-2013-as és a 2014-2020-as uniós ciklus után a 2021-2027-es időszakban is elkerüljük a forrásvesztést – ez azonban nem csak Magyarországra igaz, hanem a többi 26 EU-s tagállamra is.
Az Európai Bizottság legfrissebb, szeptember 30-i adatai szerint – tehát 2025 harmadik negyedévének végén – ugyanis Magyarország a rendelkezésre álló fejlesztési források 13,4 százalékát hívta le Brüsszelből. Viszonyításképp ez a mutató
- 2022 végén 1,5 százalékon állt,
- 2023-ban 5,3,
- 2024-ban pedig 8,4 százalékig jutottunk.
A teljes keret, amelyhez hazánknak hozzáférése van 21,99 milliárd euró. Ebből futott be eddig 2,95 milliárd, ami az összes rendelkezésre álló uniós támogatás 13,4 százaléka. A részletekből kiderül: 3 százalékot előlegként hívtunk le, a többi időszakos kifizetés, a megvalósuló fejlesztések során keletkezett számlák ellentételezése.
Magyarország az EU-s mezőny első felében
Könnyen hihetnénk azt, hogy ezzel valahol a sor végén kullogunk, csakhogy a tagországi átlag elmarad a hazai teljesítménytől: mindössze 12,7 százalékon áll. Magyarország – Bulgáriával holtversenyben – jelenleg a 13., a lista élén Luxemburgot (22,8 százalék), Csehországot (21,7) és Finnországot (20,8) találjuk.
A környező országok közül az uniós források hazavitelében megelőznek a románok (17,1), ugyanakkor mögöttünk állnak a lengyelek (13), a szlovének (10,5), a szlovákok (10,3), sőt az osztrákok (7,5) és a horvátok (6,6) is.
Közülük a leginkább azonban mégis a lengyeleknek kell igyekezniük, hiszen övék a legnagyobb szelet a teljes EU-pénzes tortából. Ha nem haladnak, félő, hogy értékes morzsák maradnak a tányéron, azaz Brüsszelben. A 27 tagállam beruházásaira, fejlesztéseire elkülönített 377,71 milliárd euróból nem kevesebb mint 91,56 száll a tervek szerint a 312 ezer négyzetkilométeren elterülő, 38 millió lakosú Lengyelországra.
Rosszabbul állunk, mint hét éve
Megnéztük, mit jelentenek a 2021-2027-es részeredmények az előző ciklushoz képest. Nos, a 2014-2020-as programozási időszakban 2018-ig kell visszapörgetnünk az idő kerekét, hogy lássuk, hol kell(ene) most tartanunk a bázishoz képest. Akkor az EU-átlag 24,8 százalék volt, ami csaknem az aktuálisan felmutatott 12,7 duplája. A különbség érdemben aligha csökken a következő három hónapban.
Magyarországra szűkítve a kört: a mostani 13,4 százalékkal az akkori 31,4 százalék áll szemben, vagyis még nagyobb a különbség. Jól jönnének az uniós bevételek az országnak, de az államháztartás még ha recseg-ropog is, egyelőre bírja a strapát.
A szeptember 22-én megismert augusztusi adatok szerint a nyár végéig az államháztartás központi alrendszere 3025,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (4774 milliárd forint) 63,4 százaléka, ami azt jelentette, hogy az időarányosnál (66,6 százalék) kedvezőbb volt az éves hiány teljesülése.