A Barátság-kőolajvezeték közel két hónapja tartó (úgymond) működésképtelensége már európai üggyé vált, hiszen az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, és António Costa, az Európai Tanács elnöke is közösen sürgeti Ukrajnát, még anyagi és szakértői segítséget is felajánlva Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ennek megfelelően egy nappal ezelőtt most épp nem uniós szintű zsarolásról beszélt, hanem arra tett ígéretet, hogy másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé "az orosz támadásban megrongálódott" Barátság vezetéken keresztül.

De vajon van még Európának másfél hónapja, miközben Donald Trump amerikai elnök hiába kérte a NATO-t, hogy segítsék ki őt a Hormuzi-szorosnál az iráni terrorrezsim elleni harcában, de az európai tagállamok nemet mondtak, ami egyben azt is feltételezi, hogy tovább erősödhet az energiaválság. 

A jelenlegi kiugró árakat a kőolaj világpiaci árában mérsékelheti az orosz energiahordozók szankciójának feloldása. A Hormuzi-szoros lezárása miatt jelenleg Oroszország az egyetlen OPEC+ tagállam, amely képes azonnali kitermelési volumenét növelni és azt a piacon értékesíteni. Ez kiemelt fontosságú lehet az ázsiai piacok számára, hiszen elsősorban a Közel-Keletről kieső kőolaj ezeken a piacokon lett értékesítve korábban. Habár a hosszútávú szerződések nagy valószínűséggel vissza fogják vezetni a Közel-Keleti kőolajat Ázsiába, átmeneti megoldásként az orosz energiahordozók behozatala megoldhatja olyan kritikus helyzetben lévő országok problémáját, mint India, Kína, Japán vagy éppen Dél-Korea. Habár Oroszország továbbra is olcsóbb áron értékesítheti a kőolaját, mint az északi vagy nyugati (Brent, WTI) árfolyamok, a megnövekedett bevételek rövid távon gazdasági előnyhöz juttathatják Moszkvát, melynek mértéke a sikeres exportvolumen nagyságától függ - mutatott rá a tágabb összefüggésekre Kováts Máté, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) energiaügyi kutatója. 

Ugyanakkor azt is megtudtuk, az MKI is azon az állásponton van, hogy az amerikai szankciók feloldása egyelőre ideiglenes és részleges. 

Az Európai Unió egyelőre igen merev álláspontot képvisel a szankciók kérdésében és az igény sem mutatkozik ennek felülírására. Mindazonáltal az amerikai szankciók feloldása India számára az unióra is hatással van, ugyanis India jelentős mennyiségű olajszármazékot exportál Európába, így az ideiglenes feloldás Európa ellátására is pozitív hatással lehet anélkül, hogy utóbbinak meg kellene válnia merev politikájától. Az állapot azonban hosszú távon nehezen lesz fenntartható. Ha az olajra és gázra vonatkozó szankciók amerikai részről feloldásra kerülnek, az unió nagy valószínűséggel követni fogja ezeket a lépéseket - fogalmazott az Economxnak Seremet Sándor, az Intézet vezetőkutatója. 

Az Oroszországgal és Ukrajnával foglalkozó szakértőt kérdeztük a magyar-ukrán viszony valós következményeivel, az energiafegyver használatáról is. 

Maga a tény, hogy egy magyar szakmai delegáció indult Ukrajnába jelzi a kialakult helyzet komolyságát. Bár a magyar delegációt nem engedték a vezeték Brodinál található telepére, ahol a kérdéses technikai problémák felmerültek, ugyanakkor az ukrán Naftogaz tájékoztatót tartott a vezeték állapotáról, ahová több európai diplomata mellett a Magyarország kijevi nagykövetét is meghívták - utalt Seremet Sándor a Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettes által vezetett misszióra. 

Felidézte, az ukrán hivatalos álláspont továbbra is az, hogy a vezeték üzembehelyezése technikai korlátokba ütközik és az ezek elhárítására irányuló munkálatok akár további egy hónapot is igénybe vehetnek. A vezeték fizikai sérülése egyáltalán nem zárható ki, de nem zárható ki a javítási munkálatok elhúzódása mögötti szándékosság sem - tette hozzá.

A szakértő azt is kiemelte, hogy Oroszország 2026 telén hatalmas csapásokat mért az ukrán energetikai infrastruktúrára és ez alól több esetben sem a gáz-, sem az olajszerktor nem jelentett kivételt. Az ukrán javító kapacitások korlátozottak, mivel az energetikai infrastruktúrát ért károk országszerte jelentősek, ukránok százezreit érintik, így a hagyományos ukrán politikai gondolkodás és logika szerint az egyébként is orosz bevételt generáló és emellett a nem baráti országok számára fontos infrastrukturális elem megjavítása nem prioritás. Azok a bejelentések pedig, miszerint a vezeték és/vagy az azt ellátó berendezések javítására hónapokra van szükség, inkább politikai szándékosságra utalnak, vélekedett a szakértő. 

Ugyanakkor Seremet Sándor szerint Zelenszkij szorult helyzetbe navigálta magát a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatos egymásnak ellentmondó nyilatkozatival, ezért nem zárható ki, hogy a jelenlegi kommunikációjával a felelősséget szeretné hárítani. 

A belpolitikai üzenetek szempontjából előnyös lehet számára a feszültség fenntartása Magyarországgal, akár az unióval szemben, ezzel is demonstrálva támogatói, és kritikusai felé, hogy kiáll országa érdekeiért és sem ultimátumokkal sem zsarolással nem lehet megtörni az akaratát. Másrészt viszont Ukrajnának nagy szüksége van a támogatásra amely mind az ukrán költségvetéshez mind a fegyvervásárlásokhoz is szükséges. Az MKI vezető kutatója hangsúlyozta, Zelenszkijnek engednie kell és valószínűleg fog is, de politikai arcvesztés nélkül. Erre utalnak az ukrán elnök olyan megnyilvánulásai is, miszerint ellenzi az orosz olajexport helyreállítását, ugyanakkor ha olyan feltételeket szabnak Brüsszelben, hogy Ukrajna nem kap fegyvereket, „akkor, elnézést, ebben a kérdésben fegyvertelen vagyok.” Ezzel arra utalva, hogy annak érdekében, hogy Ukrajna időben és megfelelő mennyiségben tudja biztosítani a védekezéshez szükséges eszközöket, nehéz és számára kedvezőtlen döntéseket kell meghoznia - fogalmazott. 

A helyzetet csak fokozza az iráni háború, hiszen ma reggel is arra ébredtünk, hogy az amerikaiak újabb jelentős csapásokat mértek a szélsőséges síita iszlám rezsimre. 

Seremet Sándor ezzel kapcsolatban kifejtette,

az iráni háború jelentősen felrázta a globális olajpiacot komoly aggodalmat keltve az unióban de az Egyesült Államokban is. A Barátság vezetéken áramló kőolaj hiánya nem csak Magyarország és Szlovákia esetében tud fennakadásokat okozni. A két tényező együttesen lehet hatással az unió álláspontjára, amely a vezeték újranyitása kérdésében kritikussá vált Zelenszkijjel szemben. Erre korábban igen kevés alkalommal került sor

- hangsúlyozta. 

Kováts Máté ezt még azzal egészítette ki, hogy Magyarország energiabiztonságának egyik alappillére az Oroszországból importált Urals-típusú kőolaj, amelynek diszkontja átlagosan 10 dollárral olcsóbb hordónként, az északi Brent-típusú kőolaj világpiaci áránál. Leszögezte, ez alapjában biztosítja az ország számára biztonságos és megfizethető hozzáférést az energiahordozóhoz. Bár az országba érkező kőolaj a finomítást követően főként a közlekedési és ipari szektorokban kerül felhasználásra, az ellátási láncban bekövetkezett problémának hatása átterjedhet más szektorokba is, úgy, mint a lakossági és kereskedelmi energiaellátásokba vagy a villamosenergia- és távhőszektorokba, bár utóbbiakba csak mérsékelt mértékben. Fontos megemlíteni, hogy az ország stratégiai kőolajtartalékjai elegendő mozgásteret biztosítanak az állam számára, hogy pótolja a kieső exportot megközelítőleg 2-3 hónapon keresztül. A sokat említett Adria-vezeték megfelelő alternatíva lehet a hazai kőolajexport diverzifikálásához, azonban az olajvezeték átmérőjéből kiindulva a teljes ellátás egyelőre nem kivitelezhető, megközelítőleg a jelenlegi 30 százalékos részesedést (a kőolajimportból) lehet hosszú távon is vizionálni - mutatott rá a lehetőségeinkre Kováts Máté.