Tatár Mihályt arról kérdeztük, mi állhat a nemesfémek elmúlt napokban tapasztalt rendkívüli áremelkedése mögött. Az elemző felidézte, hogy múlt pénteken hosszú órákra leállt a világ legnagyobb és meghatározó árupiaci tőzsdéjének, az amerikai CME-nek az árjegyzése, ami globálisan bizonytalanságot okozott a piacokon.
A szokatlan, csaknem tíz órán át tartó technikai malőr összeesküvés-elméletek egész cunamiját váltotta ki a közösségi médiában – sokan úgy vélték, nagy piaci szereplők kétségbeesetten időnyerésre játszanak.
A szakértő elmondta, hogy az ezüst árfolyama közvetlenül a leállás előtt történelmi csúcsra ugrott. Ennek hátterében az állt, hogy a kínai kereskedelmi ezüsttartalékok évtizedes mélypontra zuhantak a lázas felvásárlások miatt.
Mindeközben Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy a vámbevételek felhasználásával tovább csökkenti a jövedelemadót, sőt akár teljesen el is törölheti azt. Amikor a tőzsdei árjegyzés végül visszatért a normális működéshez – kiderült, hogy a központi kereskedési szerverkomplexum hűtése omlott össze –, a nemesfémek ára azonnal felrobbant. Az ezüst unciánként 59 dollárra szökött, ami idén 90 százalékos drágulást jelent, az arany pedig ismét 4200 dollár fölé emelkedett.
Adósságspirál és kamatpolitikai nyomás
Tatár Mihály lapunknak rámutatott, hogy a védővámok bevezetése alkalmazkodási sokkot okozott az amerikai gazdaságnak: az áruk és a termelés drágulnak, a vállalatok országszerte létszámleépítésekbe kezdtek. A 2026 novemberében esedékes időközi választások közeledtével az adócsökkentés javíthatná az amerikaiak közérzetét és támogatná a gazdasági növekedést.
A befektetői világ azonban teljesen más szemszögből figyeli ezt a politikát
– hangsúlyozta a szakértő. Korábban ugyanis az volt az ígéret, hogy az új vámbevételek a hatalmasra duzzadt amerikai államadósság lefaragására fordítódnak. Az adósságállomány mostanra elérte a 38,4 ezer milliárd dollárt, miközben tavaly ilyenkor még 35,5 ezer milliárdon állt.
Ez nagyjából az Egyesült Államok 38 évnyi védelmi költségvetésének vagy Németország 40 évnyi adóbevételének felel meg.
Az elemző kiemelte, hogy az amerikai költségvetés hiánya októberben a legnagyobb volt az államok egész történelme során, beleértve a 2020-as koronavírus-járvány időszakát is.
A Fed élén személycsere várható
A kiadáscsökkentés és a bevételek hiányában az adósságválság elkerülésére az egyetlen megoldás a kamatok lejjebb szorítása – világított rá Tatár Mihály. Ezt kívánja a Trump-adminisztráció első számú célja, az ipar versenyképességének visszaállítása is, hiszen az alacsonyabb kamatok több beruházást és gyengébb dollárt, tehát versenyképesebb termékeket jelentenének.
Tatár szerint az ipari reneszánszhoz, a globális high-tech versenyhez, és az ezekhez kapcsolódó villamoshálózat fejlesztésekhez pedig minden mennyiségben szükség lesz az ipari fémekre, például az ezüstre, a rézre és a platinára – ezek nemrég fel is kerültek Washington frissített „kritikus ásványkincs listájára.”
Az erőteljes kamatvágási politikának azonban eddig mereven ellenállt a Jerome Powell vezette Fed, az inflációs veszélyekre hivatkozva.
Powell megbízatása májusban lejár, és a piacok egyre inkább arra számítanak, hogy Trump régi bizalmasa, Kevin Hasset kerülhet a jegybank élére.
„A kevésbé udvarias jellemzések szerint egyszerűen Donald Trump jobbkeze lenne, aki minden áron növekedést fog csinálni" – mondta a szakértő.
Aranyláz a jegybankoknál
Ez a „minden áron” növekedés azonban igazi rémálom lenne a világ megtakarítói számára – figyelmeztetett az elemző. A világ megtakarításainak döntő része ugyanis dollárban vagy dolláralapú eszközben van, legyen szó jegybankokról, befektetési alapokról, nyugdíjalapokról vagy magánbefektetőkről.
A hivatalosan kockázatmentes amerikai állampapír sem számít már kockázatmentesnek, a világ jegybankjai konok elszántsággal vásárolják folyamatosan az aranyat.
2025 első kilenc hónapjában ez meghaladta a 800 tonnát, vagyis a jegybankok idén Svájc teljes aranytartalékának megfelelő mértékben növelték készleteiket. Az arany árának folyamatos emelkedése miatt a világ jegybanki aranytartalékainak értéke dollárban kifejezve hamarosan meghaladhatja a teljes hagyományos devizatartalékuk értékét. Tatár Mihály szerint pár éve még ennek a lehetőségnek a felvetése is nevetségesnek tűnt volna.
Kína távolodik a dollártól
A trendet erősítik a geopolitikai feszültségek és a Nyugat pénzügyi hadviselésének hosszú távú következményei is – tette hozzá a szakértő. Példaként említette az orosz tartalékok 2022-es befagyasztását és a szankciókat, amelyek hatására a nem nyugati országok igyekeznek a lehető legkevesebb amerikai állampapírt vásárolni és leválni a dolláralapú pénzügyi rendszerről.
Az idei vámháború tapasztalatai után az utolsó kétkedők számára is egyértelművé vált, hogy Kína megkerülhetetlen szereplője a világgazdaságnak. Peking távolodása a dolláralapú rendszertől olyan sebességre kapcsolt, hogy a kínai nemzetközi tranzakciók több mint felét mostanra már jüanban hajtják végre – ez az arány a 2010-es évek elején még csak 10 százalék körül volt. „Mindezek miatt látjuk most a bizalom újraárazódását, élő adásban, a nemesfémek piacán” – összegezte Tatár Mihály.
A szakértővel októberben azt vizsgáltuk meg, hogy az arany árának rekordmagasságba szökése nem csupán piaci mozgás – a globális pénzügyi rendszer alapjainak megváltozását jelzi. Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint az arany újra bevezeti magát, mint a végső tartalékeszköz, és a befektetői gondolkodásban „már semmi lesz olyan, mint azelőtt”. A szakértő szerint a dollár és az amerikai államkötvények már nem számítanak kockázatmentesnek, ezért menekülnek a befektetők a sárga nemesféméhez. Írásunkat ide kattintva olvashatja el.