A Sophos globális szakértője szerint a magyar szervezeteket érő kibertámadások döntő része ma már pszichológiai manipulációra épít: a támadók a dolgozók figyelmét, reflexeit és stresszreakcióit célozzák, nem pedig a technikai rendszereket.
Magyarországon látványosan nő a kifinomult adathalász-támadások száma
A Nemzeti Kibervédelmi Intézet az elmúlt hónapokban több jelentést is kiadott nagy volumenű adathalász-kampányokról, köztük csomagküldős, banki és üzenetküldő alkalmazásokat utánzó támadásokról.
A Microsoft 2024-es Digital Defense Reportja szerint Magyarország a régió országai között közepes, de jelentősen növekvő kitettséget mutat a célzott kibertámadásokkal szemben, különösen a „social engineering” típusú támadások terén.
Miért sikeresek ezek a támadások?
A közleményben a Sophos elemzése szerint a támadók az „emberi gyors gondolkodást” manipulálják:
- sürgető hangnemmel,
- tekintélyt imitáló üzenetekkel,
- AI-val generált hibátlan magyar szövegekkel,
- vagy akár hitelesnek tűnő hangutánzattal.
A magyar munkahelyeken tapasztalható túlterheltség és email-dömping miatt a dolgozók gyakran időnyomás alatt döntenek, ami megkönnyíti a megtévesztést.
„A támadók ma már nem tűzfalat próbálnak áttörni, hanem a figyelmet. A céljuk, hogy az áldozat rutinból vagy stressz alatt kattintson”
– mondja Chester Wisniewski, a Sophos Global Field CISO-ja.
A védekezés kulcsa: egyszerű minták, pozitív szabályok
A Sophos szerint a védekezés egyszerű, főként a mentális mintákra és a pozitív szabályokra kell koncentrálni.
A modern vállalati védekezés három pillére:
1. Két másodperces szünet
Ha egy üzenet sürgetőnek tűnik, egy rövid tudatos késleltetés már elég ahhoz, hogy a dolgozó racionálisabban értékelje.
2. Előre kialakított „ha-akkor” protokollok
Például:
- „Ha új bankszámlaszám érkezik e-mailben, akkor telefonon ellenőrzöm.”
- „Ha ismeretlen feladótól csatolmány jön, akkor jelzem az IT felé.”
3. Pozitív, cselekvést kínáló szabályok
A tiltások helyett olyan érthető alternatívák használata, mint például a „Ne kattints”, helyett a „Gyanús esetben kattints a Jelentés gombra” használata.
„A magyar vállalatok akkor lesznek ellenállóbbak, ha az emberekre nem mint hibaforrásra, hanem mint szenzorokra tekintenek. A jó döntéshozatal támogatása ma már a kiberbiztonság része” – teszi hozzá Wisniewski.