Október végére átlépte a lélektani határt Németország, ugyanis a német import éves értéke meghaladta a 10 ezer milliárd forintot, miközben Németországba 12,5 ezer milliárd forint értékbe exportáltunk.
Németország után Kínából (több mint 3,4 ezer milliárd forint) érkezik hazánkba a második legnagyobb értékben termék, míg a globális szintű bronzérem a lengyeleké (2,8 ezer milliárd forint).
Talán elsőre meglepőnek tűnik, de hazánk második legjelentősebb export célországa Románia, több mint 2,7 ezer milliárd forint értékben forgalmaztunk különböző árukat. Egyébként a románokkal szemben pozitív a külkereskedelmi termékforgalmunk: 1,4 ezer milliárdos többletet realizáltunk október végéig.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait túrva az is kiderül, hogy Kínával szemben viszont már több mint 2,8 ezer milliárdos a mínuszunk. Kína kapui továbbra is csak résnyire vannak nyitva a magyar exportőrök előtt: 545,1 milliárd forint értékű volt a kivitelünk. Ez kevesebb mint a Bulgáriába irányuló magyar export értéke (580,6 milliárd forint).
Oroszországgal szemben szintén jelentősen negatív a mérlegünk. A behozatal értéke 1,6 ezer milliárd forint, a kivitelé mindössze 286 milliárdos.
Így a két legnagyobbal, Kínával és Oroszországgal szemben több mint 4 ezer milliárdos hiányt mutat a külkereskedelmi mérlegünk.
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy októberben is jelentős többletet mutatott a termék-külkereskedelmi egyenleg, miközben a szolgáltatás-külkereskedelem pozitívan járulhatott hozzá a harmadik negyedéves GDP-növekedéshez.
A KSH adataira hivatkozva arról írt elemzésében, hogy az októberi adatok alapján a termék-külkereskedelemben a kivitel 3,1 százalékkal csökkent, miközben az import 1,1 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi egyenleg ezzel együtt is 713 millió eurós többletet mutatott, amely 178 millió euróval kedvezőtlenebb az egy évvel korábbinál. Az export mérséklődésének egyenlegre gyakorolt hatását jelentősen ellensúlyozta a forint árfolyamának erősödése, a cserearány ennek is köszönhetően 3,0 százalékkal javult, amíg az exportárak csak 0,6, addig az importárak 3,5 százalékkal csökkentek egy év alatt.
Export oldalon az energiahordozók kivételével minden főbb árucsoport visszaesést mutatott. Az energiahordozók exportvolumenének közel 20 százalékos bővüléséhez hazánk Ukrajna irányába történő tranzitszerepe járult hozzá a legnagyobb mértékben. A gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene 2,6, a feldolgozott termékeké 6,2, míg az élelmiszereké, dohánytermékeké 5,4 százalékkal maradt el a megelőző évi szintjétől. Ez az adat már előrevetíti, hogy az októberi ipari teljesítmény is gyengén alakulhatott.
A külpiacok, elsődlegesen a német gazdaság gyengélkedése tehát továbbra is visszaveti a hazai exportot, és kérdéses, hogy mikor következhet be a fordulat. Import oldalon bővült az élelmiszerek, italok, dohánytermékek (5,6 százalék), a gépek és szállítóeszközök (6,4 százalék), illetve az energiahordozók (5,1 százalék) volumene. Utóbbiban is kiemelhető a tranzitszerep hozzájárulása, míg előbbiekben a fogyasztás erősödését kell hangsúlyozni. A feldolgozott termékek behozatali volumenének 6,6 százalékos csökkenése inkább jelent meglepetést, abban az export gyengébb teljesítménye is szerepet játszhat, amely szintén importigénnyel jár - fogalmazott Molnár Dániel.
Az MGFÜ várakozásai szerint a külkereskedelmi mérleg többlete a következő hónapokban is fennmaradhat, amely a folyó fizetési mérlegen keresztül a forint árfolyamának is támaszt jelenthet. Az exportdinamikát a termékforgalmon belül továbbra is a külső kereslet alakulása határozza majd meg, a külpiacok, elsősorban Németország élénkülése jelentős lökést adhat, amelyet a termőre forduló beruházások is támogathatnak a jövő év elejétől kezdődően - tette hozzá a makrogazdasági elemző.