Óriási visszaesés tapasztalható 2025-ben az Egyesült Államokban a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) új kutatási támogatásainál, ami többek között a rákkutatást, az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó vizsgálatokat és a mentális egészségügyi projekteket is érinti. A rákkutatási pályázatok száma 2024-hez képest mintegy 23 százalékkal csökkent, míg a demenciával – köztük az Alzheimer-kórral – foglalkozó új támogatások száma nagyjából a felére esett vissza.
Miért szűnnek meg a kutatások?
A visszaesés mögött az áll, hogy a NIH átalakította finanszírozási rendszerét: az új támogatásokat már nem több évre elosztva, hanem egy összegben fizetik ki, ami szűkítette az elérhető forrásokat, így kevesebb projekt kaphatott támogatást. Emellett több ezer korábbi pályázatot is leállítottak vagy visszavontak, a felszabaduló forrásokat pedig a kormányzat más költségvetési területekre irányította át.
A kutatói közösség és egészségügyi szakértők szerint ez a tendencia komoly következményekkel járhat:
- kevesebb klinikai vizsgálat és új terápiás kutatás indulhat el,
- innovatív vagy kockázatosabb, de potenciálisan áttörő projektek számára lehet kevesebb forrás,
- lelassul az agyi és daganatos betegségek elleni haladás.
Ez a fejlemény ráadásul éles ellentétben áll azzal az általános trenddel, hogy a rák és Alzheimer-betegség kutatására évek óta növekvő igény mutatkozik, miközben a globális lakosság öregedése és ezeknek a betegségeknek a terjedése újabb kihívásokat hoz.
Tragikus a helyzet itthon, haza kell hozni a tudást
Ez a kapcsolat azért is releváns Magyarország szempontjából, mert a hazai kutatóközösség is egyre aktívabban kapcsolódik be nemzetközi kutatási projektekbe, és a magyar egészségügyi kutatók (akár egyetemi, akár kórházi háttérrel) számára az amerikai finanszírozású együttműködések lehetőséget adnak arra, hogy világszínvonalú kutatásban vegyenek részt és Magyarország számára is hasznos tudást hozzanak haza.
Erre pedig szükség is van, ugyanis hazánk továbbra is kedvezőtlen helyen áll a daganatos megbetegedések európai összevetésében: az OECD friss országprofilja szerint mind a rák előfordulása, mind a halálozás meghaladja az uniós átlagot.
A leggyakoribb halálokok között a tüdő-, a vastagbél- és az emlőrák szerepelnek, miközben a daganatos halálozás összességében 32 százalékkal magasabb az EU-s átlagnál.
Bár 2011 óta csökkenő tendencia látható, a számok még mindig riasztóak: 2021-ben 100 ezer lakosra 310 daganatos haláleset jutott, amivel Magyarország az unió élén áll. A férfiak körében különösen magas a kockázat, náluk 415 haláleset jutott 100 ezer főre, míg a nőknél ez a szám 245 volt.
A jelentés arra is rámutat, hogy a kockázati tényezők széles körben jelen vannak a lakosság körében. A dohányzás, az alkoholfogyasztás és a túlsúly aránya egyaránt kedvezőtlen képet mutat. A felnőtt nők 52 százaléka túlsúlyos, ami 8 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A fiatalok körében is aggasztó a helyzet:
a dohányzás aránya közel kétszerese az EU-s átlagnak, a tinédzserek 30 százaléka cigarettázik, miközben uniós szinten ez 17 százalék.
A túlsúly is egyre gyakoribb: míg 2014-ben a 15 évesek 19 százaléka volt érintett, 2022-re ez az arány 25 százalékra nőtt.
A daganatos megbetegedések közül továbbra is a prosztatarák a leggyakoribb a férfiaknál, míg a nőknél az emlőrák fordul elő legnagyobb arányban. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2022-ben 70 816 új esetet regisztráltak, ami növekedést jelent a 2020-as (66 459) és a 2021-es (66 652) adatokhoz képest, ugyanakkor elmarad a járvány előtti, 2019-es 74 249-es szinttől.
Az OECD korábbi elemzése arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország az uniós átlagnál kevesebbet fordít a daganatos betegek ellátására:
- Magyarországon kb. 130 euró/fő,
- az EU-ban átlagban kb. 268 euró/fő
a daganatos kiadás.
A szervezet előrejelzése szerint pedig a rákos megbetegedések 2023 és 2050 között összességében két évvel rövidíthetik meg a várható élettartamot az országban.
Amerika a világ kutatólaborja
Mint a fenti számokból láthatjuk, a helyzet riasztó, óriási szükség lenne nemcsak magyar- hanem világviszonylatban is a kutatások felgyorsítására. Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete a világ egyik legnagyobb és legfontosabb kutatásfinanszírozója, amely évtizedeken keresztül kulcsfontosságú támogatást adott a rák és neurodegeneratív betegségek, köztük az Alzheimer-kór elleni kutatásoknak. Az USA tehát ezen betegségek kutatómotorja.
A NIH éves költségvetése hagyományosan több tízmilliárd dollár, és például az Alzheimer-kór, valamint az ahhoz kapcsolódó demenciák kutatására önmagában is 3,9 milliárd dollárt fordítanak évente – ez az egyik legnagyobb kormányzati forrás ezen a területen.
A NIH finanszírozási szintje nem csak az Egyesült Államok kutatóinak számít: a globalizált tudományos közösségben sok európai, kanadai és más országokból érkező kutatócsoport is amerikai finanszírozású projektekben vesz részt, vagy olyan területeken dolgozik, amelyeknél az amerikai támogatás a fő pénzügyi motor.
Ha a NIH kevesebb támogatást oszt ki, az összességében lassítja a globális kutatás tempóját, csökkenti a nemzetközi együttműködéseket, és késlelteti az új terápiák és gyógyszerek megjelenését a világpiacon.
Az NIH Visiting Programja egyébként évente több mint 2 ezer külföldi tudósnak biztosít lehetőséget arra, hogy alap- és klinikai kutatásokat végezzenek közvetlenül az ő laboratóriumukban az Egyesült Államokban, ami világviszonylatban jelentős nemzetközi tudományos mobilitást jelent.
S bár a NIH közvetlenül viszonylag kis részét fizeti ki külföldi intézményeknek – például 2024-ben mindössze 513 külhoni díjazás jutott ki, összesen mintegy 226 millió dollár értékben – ennek ellenére a külföldi kutatók integrális részét képezik az NIH-finanszírozású kutatói hálózatnak, többek között olyan projektekben, amelyekben amerikai főkutatóval együtt dolgoznak.
A nemzetközi részvétel fontos mérőszáma például, hogy a nemzetközi egészségügyi kutatások kapcsán (beleértve fertőző betegségek vagy daganatos megbetegedések elleni programokat) több mint 1 800 aktív nemzetközi projektet tartottak nyilván, amelyekben több mint 10 milliárd dollárt képviseltek világszerte az amerikai források. Ettől kell most búcsút venni, ami nem igazán kedvező jel a jövőre nézve.