Általában a remegést tartjuk a Parkinson-kór legfontosabb figyelmeztető jelének, de vannak olyan tünetek, amelyek akár húsz-harminc évvel a hivatalos diagnózis előtt jelentkezhetnek, ezek ráadásul nem is annyira kapcsolódnak a mozgászavarhoz – hívta fel a figyelmet a The Washington Post.
„Valójában a nyugalmi tremor, ami egy testrész, például egy kéz ritmikus remegése nyugalmi állapotban, nem is szükséges a diagnózishoz. A Parkinson-kóros betegek akár 20 százalékánál ilyen elő sem fordul” – mondta el a lapnak Rachel Dolhun, a Michael J. Fox Parkinson-kór-kutató Alapítvány vezető orvosi tanácsadója. A neurológus hozzátette, hogy bár sokáig azt hittük, a Parkinson-kór csak egy mozgásszervi betegség, amelynek legfőbb jellemzői a remegés, a lassúság, a merevség.
Most viszont kiderült: a betegség az egész testet érinti, ráadásul a nem mozgással összefüggő tünetek akár évtizedekkel korábban jelentkezhetnek.
A szaglás elvesztése, az alvászavar, a tartós székrekedés vagy a felálláskor való megszédülés mind korai intő jelek lehetnek
– hangsúlyozta a neurológus.
Ezek közül a leggyakoribb tünet a szaglás elvesztése, ami akár húsz évvel is megelőzheti a diagnosztizálást. Akiknél ez előfordul, ötször nagyobb eséllyel betegszenek meg.
A másik jellegzetes tünet az alvás zavara: ilyenkor az emberek fizikailag is megélik, lényegében eljátsszák az álmaikat, vagyis felülnek az ágyban, magukban beszélnek, akár megütik vagy megrúgják a partnerüket. Tanulmányok kimutatták, az ilyen alvászavarral rendelkező emberek 50-70 százaléka lesz Parkinson-kóros öt-tíz éven belül. Az 50 év feletti betegeknél pedig 130-szor az esélye a Parkinson-kór kialakulásának, mint azoknál, akiknek nincs ilyen zavara.
Nem elhanyagolható tünet a tartós székrekedés sem, az ezzel küzdő embereknél a kutatások szerint kétszer akkora eséllyel alakul ki Parkinson-kór. Hasonlóképp komolyan kell venni azt is, ha valaki megszédül, amikor hirtelen feláll. Ez kiszáradás vagy alacsony vércukorszint miatt is felléphet, de neurológiai problémát is jelezhet.
Ezek a korai tünetek nyilván nem elég specifikusak ahhoz, hogy önmagukban előrejelezzék a Parkinson-kór kialakulását, és jó esély van arra, hogy más ok vagy egészségügyi állapot miatt jelentkeznek. Viszont
ha ezekből egyszerre több is előfordul, vagy öröklődik a betegség a családban, akkor érdemes orvossal konzultálni
– ajánlják a szakemberek.
A Parkinson-kór egyébként a világ egyik leggyakoribb neurológiai rendellenessége, az esetek száma 2050-re várhatóan eléri a 25,2 milliót. Míg az öröklött genetikai mutációk az esetek 10-15 százalékával hozhatók összefüggésbe, a többi esetnek nincsen ismert oka. A betegség tüneteit lehet kezelni, de gyógymód nincsen rá, bár sokan úgy gondolják, hogy a testmozgás csökkenti a kialakulás kockázatát.