Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap bejelentette, hogy az Egyesült Királyság elismeri a palesztin államot Kanada, Ausztrália és Portugália mellett, Franciaország pedig várhatóan követi a példájukat, ami jelentős változást jelent a londoni kormányzati politikában.
Az X-ről szóló videónyilatkozatában Keir Starmer azt mondta:
„A Közel-Keleten egyre növekvő borzalmak közepette azért cselekszünk, hogy életben tartsuk a béke és a kétállami megoldás lehetőségét.”
A döntés heves bírálatokat váltott ki az izraeli kormány, a Gázában fogva tartott túszok családjai és néhány konzervatív részéről. Vasárnap válaszul Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy ezek a lépések hatalmas jutalmat jelentenek a terrorizmusnak, a palesztin államiság pedig
„nem fog megvalósulni.”
Netanjahu vasárnap megismételte szándékait, mondván:
„megdupláztuk a zsidó települések számát Júdeában és Szamáriában (Ciszjordániában), és ezen az úton fogunk haladni tovább”.
Itamar Ben Gvir izraeli miniszter a hírre reagálva felszólította Izraelt Ciszjordánia annektálására és a Palesztin Hatóság feloszlatására – adott hírt róla a BBC, amelynek Yvette Cooper brit külügyminiszter is nyilatkozott hétfőn reggel New Yorkból, mielőtt elindult az ENSZ-konferenciára, ahol Franciaország és más európai államok hasonló bejelentést tesznek.
Cooper figyelmeztette Izraelt, hogy ne annektálja Ciszjordánia egyes részeit válaszul arra, hogy London hivatalosan elismeri a palesztin államiságot.
„Ahogyan elismerjük Izraelt, Izrael államát..., úgy el kell ismernünk a palesztinok jogát is a saját államhoz”
– húzta alá a brit külügyminiszter, ugyanakkor azt nem közölte, hogy mikor válik teljes jogú nagykövetséggé az Egyesült Királyság kelet-jeruzsálemi főkonzulátusa, csak annyit mondott, hogy ez mindaddig folytatódik, amíg megkezdődik a diplomáciai folyamat a Palesztin Hatósággal.
A londoni Külügyminisztérium közölte, hogy ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság
„elismeri a palesztin államiságot az 1967-es határvonalakon alapuló ideiglenes határok mentén, egyenlő földcserékkel, amelyeket a jövőbeli tárgyalások részeként véglegesítenek”.
Palesztinát jelenleg az ENSZ 193 tagállamának mintegy 75 százaléka ismeri el államként, de nincsenek nemzetközileg elfogadott határai, fővárosa vagy hadserege.
Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint a palesztin állam elismerése elsősorban szimbolikus, egy jele a 90-es években nemzetközi közvetítéssel megindult oszlói békefolyamatban megfogalmazott cél melletti kitartásnak, ami a két állami megoldást tekintette megoldásnak.
Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa felidézte, hogy
- természetesen a két állami elképzelés ennél régebbi, visszavezethető 1947-re, amikor az ENSZ közgyűlés egy határozatában egy izraeli és arab állam létrehozására tett javaslatot.
- 1974-ben pedig a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) megkapta a palesztin nép képviseletének jogát az ENSZ közgyűlésben, és a PFSZ jelentős figyelmet fordított a palesztin állam nemzetközi diplomáciai elismertetésére.
„Az oszlói békefolyamat kudarca után, amit a második intifáda kitörése fémjelzett, illetve a közel-keleti válságok sora miatt a palesztin kérdés háttérbe szorult. Ez mind a nemzetközi közösség, mind a regionális, arab szereplők szempontjából elmondható“
– fogalmazott érdeklődésünkre a szakértő, egyben felsorolta, a teljesség igénye nélkül az elmúlt bő húsz év közel-keleti fegyveres konfliktusait:
- iraki háború és azt követő felkelés,
- Izrael rövid háborúja Libanonban,
- a polgárháborúk Szíriában, Jemenben,
- a szomszédok és külső szereplők beavatkozása ezekbe a háborúkba.
A szakértő úgy látja, hogy további problémát jelentett diplomáciai szempontból, hogy miután 2006-ban a Hamász választást nyert, és egy rövid polgárháború jellegű konfliktusban a PFSZ-t kiszorította Gázából, így nem volt olyan palesztin szervezet, ami a teljes palesztin közösség nevében tudott volna tárgyalni.
Az amerikai diplomácia Izrael és az arab államok közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítására törekedett 2017 után, és az Ábrahám-egyezmények gyűjtőnéven ismert megállapodások tető alá hozásával ezen a területen jelentős eredményeket ért el.
A 2023. október 7-i támadás számos hatása közül az egyik volt, hogy a palesztin kérdés újra világ szinten is napirendre került.
Kemény János értékelése szerint
- a gázai háború, és annak változó nemzetközi értékelése, illetve a nemzetközi szinten a háborúellenes mozgalom erősödése, valamint az izraeli kormány egyes intézkedései miatti kétségek fokozták a nemzetközi közösségben az aggodalmat az iránt, hogy a két állami megoldás ellehetetlenül.
- Az izraeli belpolitika 2000-es évek óta fokozatosan jobbra tolódott, és a belpolitikai változások miatt a vallási pártok helyzete megerősödött, ami a nemzetközi aggodalmakat tovább erősítette.
- Az Egyesült Államok a második Trump-adminisztráció alatt megváltozott diplomáciai szerepe, és a Gáza jövőjével kapcsolatban megfogalmazott homályos célok is hozzájárulhattak a nemzetközi hangulat változásához.
- Ennek következtében számos európai ország úgy döntött, hogy korábbi politikával ellentétben, ami egy izraeli-palesztin megállapodás után kívánta a létrejövő palesztin államot elismerni, előrehozza azt.
- 2024 óta számos európai és karibi állam is elismerte a palesztin államot, amit idén továbbiak követtek. A legfontosabb európai államok, amik elismerik a palesztin államot Nagy-Britannia és Franciaország. Más fontos szereplők, mint Németország és Ausztria jelenleg elzárkóznak ettől.
A szakértő végezetül hozzáfűzte, hogy
„a palesztin állam elismerése egyelőre egy diplomáciai gesztus, annak közvetlen hatása a jelenleg a térségben zajló eseményekre minden bizonnyal csekély lesz. Annak azonban egyértelmű jele, hogy számos európai és Európán kívüli kormány nem ért egyet az események eddigi és várható irányával, és a diplomácia ezen látványos eszközével kívánja ezt kifejezni az izraeli vezetésnek”.