Az Országgyűlés többsége nem kér a közös európai hitelfelvételből

Nem szavazta meg a parlament az Európai Bizottság elnökének javaslatát, a REARM Europe tervet, amely a tagállamoknak hiteleket biztosítana, és amelyeket az Európai Unió költségvetése garantálna. A maximum 150 milliárd eurós eszközzel az Európai Bizottság célja, hogy hozzájáruljon az európai védelmi képességek növeléséhez.

Politikai nyilatkozatban utasította el az Országgyűlés a „Fegyverezzük újra fel Európát" (REARM Europe) új uniós finanszírozási eszköz közös uniós hitelfelvételi elemét. A parlament 138 nem, 29 igen szavazattal és egy tartózkodás mellett döntött az Európai Bizottság elnökének javaslata ellen. A REARM Europe terv a tagállamoknak hiteleket biztosítana, amelyeket az Európai Unió költségvetése garantálna. A maximum 150 milliárd eurós eszközzel az Európai Bizottság célja, hogy hozzájáruljon az európai védelmi képességek növeléséhez.

A nyilatkozat szerint az Országgyűlés az Európai Bizottság tervezett új uniós finanszírozási eszközével kapcsolatban megállapítja, hogy

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Magyarország egyetért az európai védelmi képességek fejlesztésével és e célkitűzés megvalósítását nemzeti hatáskörnek tekinti. Magyarország támogatja, hogy a kapcsolódó nemzeti finanszírozási igények biztosításához az Európai Unió is járuljon hozzá.

Ugyanakkor Magyarország az alaptörvény értelmében az unió olyan hitelfelvételéhez, amely miatt Magyarországnak fizetési kötelezettsége keletkezik, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, a kormány egyedi döntése alapján járulhat hozzá.

Az Országgyűlés az európai adósságunióval szembeni elvi fenntartásai miatt, okulva a korábbi hitelfelvétel gyakorlati tapasztalataiból, ellenzi az Európai Bizottság elnöke által javasolt, maximum 150 milliárd eurós eszközhöz szükséges közös európai hitelfelvételt.

Ursula von der Leyen „egyszeri pillanatnak” nevezte ezt a helyzetet, és korábban azt mondta, hogy az EU-nak a következő évtizedben mintegy 500 milliárd eurós védelmi beruházási igénye van, de a tagállamoknak küldött levelében más lehetőségeket is felsorolt a nemzetvédelem megerősítésére: a többi között a magánfinanszírozás tőkepiacokon keresztül történő mobilizálását, más uniós források védelmi célokra történő átcsoportosítását vagy az Európai Beruházási Bank hitelezési gyakorlatának kiterjesztését a jelenleg kizárt katonai projektekre.

Számos uniós ország, köztük Franciaország és Olaszország kényes költségvetési helyzettel néz szembe, és nem sok költségvetési kapacitásuk van a hitelfelvételük drámai növelésére.