Felgyorsul a népesség elöregedése a következő 25 évben.  Az OECD-országok átlagában a 20–64 éves korosztály 100 főjére jutó 65 év felettiek száma várhatóan 33-ról (2025) 52-re (2050) fog növekedni, szemben a 2000-es 22-vel. Az előrejelzett növekedés különösen erős Koreában, közel 50 százalékponttal, valamint Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Szlovák Köztársaságban és Spanyolországban, több mint 25 százalékponttal – állapítja meg az OECD friss kiadványa.

Mint írják, a termékenységi ráták számos országban továbbra is csökkennek, miközben a korábbi népesség-előrejelzések szisztematikusan túlbecsülték annak alakulását. A COVID-19 világjárvány nem befolyásolta a 65 éves korban várható élettartam hosszú távú előrejelzéseit.

Az OECD kiadványa a tagországok által az elmúlt két évben végrehajtott nyugdíjreformokat mutatja be naprakész információkkal, és a mai munkavállalók nyugdíjjövedelmére vonatkozó előrejelzésekkel.

  • Csehország 65-ről 67 évre emelte a törvényes nyugdíjkorhatárt és csökkentette a jövőbeni juttatások szintjét.
  • Szlovéniában a 40 évnyi járulékfizetéssel járó nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évre emelkedik. Ezenkívül a Szlovák Köztársaság a korengedményes nyugdíjazás feltételeit a várható élettartamhoz kötötte.
  • Chile viszont rendszerszintű reformot hajtott végre, jelentősen megnövelte a célzott juttatásokat.
  • Mexikó jelentős, keresetalapú kiegészítést vezetett be a kötelező rendszerhez, garantálja, hogy az öregségi nyugdíjasok utolsó havi fizetésük 100 százalékát kapják meg, a társadalombiztosítási résztvevők átlagos havi fizetéséig, akár mindössze 20 évnyi járulékfizetés után is. Mindkét ország intézkedéseket hozott a nők nyugdíjainak emelésére.
  • Korea kibővítette a szülők gyermekgondozási kedvezményeit, ami jelentősen megemeli a nyugdíjukat, a kötelező járulékkulcsokat.
  • A nyugdíjak pénzügyi fenntarthatóságának javítása érdekében Írország megemelte a kötelező járulékkulcsokat, bevezette az automatikus foglalkoztatói nyugdíjrendszerbe való belépést, míg Litvánia eltörölte azt.
  • Japán megnövelte a járulékplafont.

Az OECD-országokban átlagosan a teljes karrierjüket ledolgozó, átlagbért kereső munkavállalók, akik most lépnek be a munkaerőpiacra, nettó nyugdíjuk 63 százalékát kapják.

Észtországban, Írországban, Koreában és Litvániában a jövőbeli nettó helyettesítési ráták 40 százalék alatt vannak. A teljes karrierjüket ledolgozó, átlagbér felét kereső munkavállalók jövőbeli nettó helyettesítési rátája magasabb, átlagosan 76 százalék.

Nyugdíjszakadék férfiak és nők között volt és marad is. A nők havi nyugdíja az OECD-országokban átlagosan körülbelül negyedével alacsonyabb, mint a férfiaké.

  • Csehországban, Észtországban, Izlandon, a Szlovák Köztársaságban és Szlovéniában kevesebb mint 10 százalékkal,
  • Ausztriában, Mexikóban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban több mint 35 százalékkal,
  • Japánban pedig 47 százalékkal kisebb összeget kapnak.

Az OECD-országokban tapasztalható nagy átlagos nemek közötti nyugdíjszakadék (GPG) 2007-ben 28 százalékról 2024-re 23 százalékra csökkent, és ez a csökkenő tendencia várhatóan folytatódni fog.

A nemek közötti nyugdíjkülönbség a nyugdíjszintek átlagos nemi különbségeinek kulcsfontosságú mutatója. Azonban nem méri az idősebb férfiak és nők életszínvonalbeli különbségeit, mivel az életszínvonal figyelembe veszi az egyéb jövedelemforrásokat, a háztartások összetételét és a háztartásokon belüli jövedelemmegosztást. Valójában nincs összefüggés az országok között a nemek közötti bérkülönbség és a 66 év felettiek átlagos háztartási rendelkezésre álló jövedelmében mutatkozó nemi különbség között.

A nemek közötti különbségek az életük során szerzett keresetekben a fő mozgatórugói a nemek közötti bérszakadéknak.

A foglalkoztatásban, a ledolgozott órákban és az órabérben mutatkozó nemek közötti különbségek hasonló mértékben járulnak hozzá az életük során szerzett keresetek közötti nemek közötti különbséghez (mindkét esetben körülbelül egyharmaddal), amely az OECD-országokban átlagosan 35 százalékot tesz ki.

Kolumbiában, Costa Ricában, Magyarországon, Izraelben, Lengyelországban és Törökországban a nők fiatalabb korban mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak, ami negatívan befolyásolja nyugdíjszintjüket.

Azoknak az országoknak, amelyek elő kívánják mozdítani a nemek közötti egyenlőséget a munkaerőpiacon és csökkenteni kívánják a nemek közötti bérszakadékot, meg kell szüntetniük a nők korábbi nyugdíjhoz jutását

– áll a dokumentumban.

Csehországban, Franciaországban, Olaszországban, a Szlovák Köztársaságban és Szlovéniában az anyák négy évvel korábban mehetnek nyugdíjba, mint a gyermektelen nők.

A túlélők életszínvonalának védelme a partner halálát követően fontos szakpolitikai célkitűzés.

A túlélői nyugdíjak – nálunk özvegyi nyugdíj – átlagosan körülbelül egyharmaddal csökkentik a nemek közötti nyugdíjszakadékot a kötelező keresetalapú rendszerekben, mivel a nők átlagosan a kedvezményezettek 88 százalékát teszik ki.

Kapcsolódó