Aki még nem nyugdíjas, annak érdemes a nyugdíjszámítási eljárás főbb lépéseivel tisztában lennie, mert ennek alapján ítélheti meg, hogy milyen tényezők határozzák majd meg a leendő nyugdíja összegét.

A nyugdíjszámítási eljárás három fő fejezete

  • a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó megállapítása,
  • a nettó életpálya átlagkereset meghatározása
  • és e két tényező alapján a nyugdíj összegének kiszámítása.

A folyamat kilenc fő lépésre bontható – írta Farkas András nyugdíjszakértő.

1. lépés 

  • A teljes elismert szolgálati idő (az egész életünkben összesen szerzett szolgálati idő) napjainak számát 365-tel elosztva megkapjuk, hány teljes évnek felel meg a szolgálati idő (az osztás eredményéből csak az egész számokat lehet figyelembe venni, a töredékév ebben az összefüggésben nem számít).
  • Ettől az évszámtól függ a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó százalékos mértéke (például 43 évhez 86 százalékos a szorzó mértéke).

2. lépés

  • Az átlagszámítási időszakban – az 1988. január 1. és a nyugdíjmegállapítás napja közötti időszakban – szerzett, nyugdíjjárulék (2020. július 1-jétől társadalombiztosítási járulék) alapját képező kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint járuléktalanítani kell.

3. lépés

  • Az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjalapot képező, az előző pont szerint járuléktalanított éves kereseteket minden évben, az adott évben érvényes szabályok szerint adótlanítani kell.

4. lépés

  • A járuléktalanított és adótlanított éves kereseteket az adott évre vonatkozó - idén a 2024-es mértéknél 13,3 százalékkal magasabb – valorizációs szorzóval meg kell szorozni (kivéve a nyugdíjmegállapítás évében és az azt megelőző évben, tehát idén a 2025-ben és a 2024-ben szerzett kereseteket).

5. lépés

  • Az így kapott nettósított, valorizált éves kereseteket össze kell adni, és ezt az összeget el kell osztani az 1988. január 1. napjától a nyugdíjmegállapítás napjáig terjedő időszakra elismert szolgálati idő azon napjainak számával, amelyeken a nyugdíjigénylőnek keresete volt (az osztószámmal).

6. lépés

  • Az így megkapott napi nettó átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel, hogy meghatározzuk az éves átlagkeresetet, amit pedig el kell osztanunk 12-vel, hogy megkapjuk a havi nettó életpálya átlagkeresetet.

7. lépés

  • Az így megkapott összeget szükség szerint degresszálni kell, vagyis ha a havi nettó „életpálya" átlagkereset meghaladja a 372 ezer Ft-ot, akkor a degresszió szabályai szerint az ezt meghaladó kereset-részeket csak csökkentett mértékben lehet számításba venni.

8. lépés

  • Az így kiszámított havi nettó (járuléktalanított, adótlanított, valorizált) és szükség szerint degresszált életpálya átlagkereset összegét meg kell szorozni az 1. pontban foglaltak szerint meghatározott nyugdíjszorzó százalékos mértékével, és már meg is kaptuk a nyugdíj induló összegét. 

9. lépés

  • Ha valaki erre jogosultságot szerzett, annak meg kell növelni a nyugdíjbónusz összegével, így kapjuk meg a nyugdíj folyósítandó összegét. Nyugdíjbónusz csak a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése után szerezhető.

A nyugdíjszámítás közben persze ezernyi részletszabályt kell alkalmazni, amelyek a nyugdijguru.hu oldalon olvashatók.