Az Ursula von der Leyen elnökölte Európai Bizottság azt fontolgatja, hogy a nyugdíjreformot az EU következő 2 billió eurós költségvetéséből származó pénzkifizetésekhez köti, miközben megpróbálja megvédeni a tagországok pénzügyeit a közelgő demográfiai válságtól – írja a Politico.
Ez átszámítva jelenleg mintegy 780 ezermilliárd forintnyi pénztömeget jelent.
Három magas rangú uniós tisztviselő a lapnak elmondta, az unió végrehajtó hatalmának gazdasági és pénzügyi törvényhozó ágai az egyes országoknak szóló nyugdíj-megtakarítási intézkedések ajánlásával vizsgálják a tagországok gyenge állami nyugdíjrendszereinek támogatását.
Ha figyelmen kívül hagyják az országspecifikus ajánlásokat (CSR-ek), melyek a blokkon belüli országok gazdaságpolitikáinak összehangolására szolgálnak, akkor előfordulhat, hogy nem kapják meg a teljes részesedésüket az EU 2028-tól kezdődő hétéves költségvetéséből. Az egyik névtelenül nyilatkozó szerint „a reformokat beruházásokhoz kötik”, ezzel is segítve az országokat a nehéz feladatokban.
A Politico emlékeztetett:
az EU a magas adósságállomány, az elöregedő népesség és a csökkenő születési arány mérgező koktéljával néz szembe. Ezek együttesen megbénítanak minden olyan állami »felosztó-kirovó« nyugdíjrendszert, amely az adófizetőkre támaszkodik a nyugdíjasok jövedelemforrásának biztosításában
– vetítik előre.
2023-ban az uniós nyugdíjasok több mint 80 százaléka az állami nyugdíjra támaszkodott egyetlen jövedelemforrásként. E túlzott függőség miatt a 65 év feletti uniós polgárok egyötöde ki van téve a szegénység kockázatának, ami 18,5 millió embernek felel meg. Korábban lapunk is írt erről részletesen.
Brüsszel célja kettős: enyhíteni az államkasszára nehezedő nyomást a nyugdíjasok talpon maradása érdekében, és elősegíteni egy amerikai típusú tőkepiac létrehozását azáltal, hogy az emberek hosszú távú megtakarításait működésbe lehessen hozni – írja a cikk, melynek szerzője szerint az ötlet, bár jó szándékú, politikailag nehéz lenne, és a pénzügyminiszter-helyettesek is összerándulnak a gondolattól.
Ráadásul maga a nyugdíjpolitika messze kívül esik az EU végrehajtó hatalmának jogi hatáskörén.
„A nyugdíjreformot nem lehet megvenni” – vélekedett egy pénzügyminiszter-helyettes, aki szerint „ez a demokrácia lényegét fogja érinteni”. Egy másik azt emelte ki, hogy szerinte a nyugdíjreform „rendkívül ellentmondásos”.
A von der Leyen-féle bizottság nem fog a nyugdíjkorhatár meghatározására vagy a nyugdíjasok havi kifizetésének kötelezővé tételére összpontosítani. Brüsszel reformtervei ehelyett arra összpontosítanak, hogyan motiválják a polgárokat a nyugdíj-megtakarításra, és arra, hogyan ösztönözzék a vállalatokat, hogy céges nyugdíjprogramokat kínáljanak az alkalmazottaiknak.
Az anyagi ösztönzők ötlete az EU 800 milliárd eurós világjárvány utáni helyreállítási alapjából született meg.