Lecsapott a nyugdíjátok! A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb gyorsjelentésében azt közölte, februárban (egyetlen hónap alatt)

az államháztartás központi alrendszere 2139,1 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 1655 milliárd forintos hiánnyal.

A robosztus hiány mögött a nyugdíjak kifizetése húzódik. A tárca közlése szerint ugyanis meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások. Február végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot biztosított a költségvetés, ebből a 13. havi nyugdíj és ellátások 579,3 milliárd forintot, a 14. havi nyugdíj és ellátások egy heti része pedig 144,8 milliárd forintot tett ki.

Hogy értsük, idén januárban a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 593,3 milliárd forint volt, míg tavaly februárban a 13. havi nyugdíj, a 13. havi ellátással együtt összesen még mindösszesen 536 milliárd forintot tett ki.

Így nyilvánvaló módon még a szokásos február végi hiányadatokhoz képest is meglepően sok a mostani 2139,1 milliárd forintos államháztartási mínusz. Egyelőre a részletek nem ismertek, de a központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2010,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 32,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 129,6 milliárd forintos hiányt mutattak. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,8 százalékkal magasabban alakultak.

Az idei évre 4218,5 milliárd forintos hiánnyal tervezett az NGM, két hónap alatt ennek több mint a felét elérte a nemzetgazdaság. 

S nincs kiút, sőt, ez még csak a kezdet. 

Ahogy a mai elemzésünkből ugyanis kiderül, egy esetleges kormányváltás esetén is marad ez a teher. 

A Tisza Párt Nyugdíjemelés+ névre hallgató alprogramjuk az alábbi vállalásokat sűríti magába:

  • „Megtartjuk a 13. és 14. havi nyugdíjat.
    Bevezetjük a nyugdíjas SZÉP-kártyát évi maximum 200 ezer forint támogatás értékig (ezt élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lehet fordítani, és az érintettek 97 százalékának osztanák ki, csupán a „luxusnyugdíjasoknak” nevezett szűk csoport maradna ki ebből a körből – a szerk.).
  • Garantáljuk, hogy havonta 120 ezer forintos öregségi és rokkantsági nyugdíjnál senki nem kaphat kevesebbet, jelentősen megemeljük a 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjakat. A 140 ezer forint feletti nyugdíjakat differenciáltan emeljük (így széles rétegnek, több mint 280 ezer nyugdíjasnak növelnék jelentősen a nyugdíját).
  • Duplájára emeljük az időskorúak járadékát (ez a nyugdíjkorhatárt betöltött, alacsony jövedelmű vagy jövedelem nélküli személyek részére nyújtott havi rendszeres szociális támogatás, mely nem klasszikus nyugdíj, hanem megélhetést biztosító juttatásnak minősül).
    50 százalékkal megemeljük az otthonápolási díjakat (itt közvetlenül inkább a segítő családtagokra vonatkozik ez a programelem) – sorolják a Működő és Emberséges Magyarország Alapjai nevet viselő programban, amelyik révén „azonnali, célzott jövedelemnövelő és méltányossági intézkedéseket” vezetnének be a nyugdíjasoknak.

A tervek szerint idén a nyugdíjbiztosítási alapba 6996 milliárd forintot csoportosítanak át (tavaly 6638,5 milliárd forint volt ez az összeg), és mivel a teljes tervezett államháztartási kiadás mértéke 43781,3 milliárd forint lenne, így a büdzsé több mint 16 százalékát költi majd a kormányzat nyugdíjakra.