A német iparvállalatok egyre gyakrabban helyezik át a termelést külföldre a növekvő költségek, a bürokratikus terhek és a növekvő adók miatt.
A DIHK német ipari és kereskedelmi kamara felmérése szerint
a vállalatok 35 százaléka a költségcsökkentést jelölte meg a külföldi beruházások indokaként, ami a legmagasabb arány a 2008-as pénzügyi válság óta.
„Ha a vállalatok egyre inkább külföldre költöznek, mert a magas energiaköltségek, a bénító bürokrácia és az emelkedő adóterhek megfojtják őket itt Németországban, az veszélyes jelzés" - mondta Volker Treier, a DIHK külkereskedelmi vezetője.
„Fordulóponthoz érkeztünk: Németország mint befektetési helyszín rohamosan teret veszít"
- mondta Treier.
A külföldi befektetések hagyományosan elsősorban új piacok megnyitására szolgáltak. Motivációként ezt az indokot az iparvállalatok 30 százaléka nevezte meg, ami megfelel a hosszú távú átlagnak.
Bár a válaszok 64 százalékával továbbra is az eurózóna a legfontosabb befektetési régió, Észak-Amerika egyre vonzóbbnak tűnik, az ott befektetni kívánó vállalatok aránya 45-ről 48 százalékra nőtt.
Németországban viszont gyenge a beruházási hajlandóság. Az ipari szektorban ötből két vállalat csökkenteni kívánta beruházásait.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
Szijjártó nekiment a „nemzetközi pénzvilágnak”, Magyar Péter azonnal visszavágott
A szomszédban már készülnek a teljes összeomlásra
Ennyit Putyin „békevágyáról”: orosz rakéták csapódtak be mindössze 250 kilométerre Magyarországtól
Amerika és Ukrajna bekeményített: felszólították Putyint, hogy végre lépjen a béke ügyében
Éjszakai riadó a NATO-határon: orosz gépek emelkedtek a levegőbe, ez okozta a pánikot
Már készítik elő a kormányrendeletet: így változik a pedagógusok bére
Orbán Viktor: a „hol a lóvé"- kérdés túlmutat a Nemzeti Bankon
Lesújtó hír jött: 60 ezres nyugdíjra is alig számíthat, aki így adózik
Kötelező herevizsgálat, háborús jövőkép: történelmi döntés a hadsereg bővítéséről