Nagy Márton szerint új gazdasági honfoglalásra van szükség: „a gazdaságot már többnyire magyarosítottuk, most viszont a magyar cégeknek a magas hozzáadott értékű tevékenységekbe kell betörniük”. A nemzetgazdasági miniszter egyebek közt erről írt a Magyar Nemzetben publikált véleménycikkében.
A tárcevezető leszögezte: az elmúlt másfél évtizedben Magyarország tudatosan olyan munkaalapú gazdaságstratégiát épített fel, amely a válságállóságra, a diverzifikációra, valamint a hazai kkv-szektor megerősítése mellett az export- és beruházásösztönzésre támaszkodva stabil találkozási ponttá tette hazánkat a globális termelési láncokban.
Az elektromosautózás globális térképe az elmúlt években látványosan átrajzolódott: míg az európai elektromosautó-piac dinamikusan bővül, a német iparban visszaesés tapasztalható: a munkaerőpiac gyengül, a jármű- és akkumulátorgyártásban csődhullámok indultak el, és több tízezer munkahely szűnt meg. Ezzel párhuzamosan a kínai gyártók egyre nagyobb részesedést szereznek az európai piacon, kihasználva gyors termékfejlesztésüket és agresszív árpolitikájukat - húzta alá a miniszter, aki szerint a világgazdaság azonban átalakul és „az európai gazdasági válság nem a semmiből érkezett, azt Brüsszelnek köszönhetjük”, a felmerült problémákra az Európai Unió eddigi válasza pedig eddig inkább tűzoltás jellegű volt.
Magyarország számára ez az átalakulási folyamat nem egy távoli, külső történet, hanem közvetlen, húsbavágó gazdaságpolitikai kihívás, mert a németek problémáiból hazai nehézségek adódnak, és lehetnek a jövőben is. Egyértelmű, hogy egy erősen nyitott gazdaságnak szuverénnek és válságállónak kell lennie.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy
a korábbi években felépült erős ipari alapra támaszkodva most az a feladat, hogy a hazai jelenlét a termelés mellett egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé bővüljön, különösen a mérnöki, fejlesztési és innovációs képességek terén.
A globális versenyben az értékláncok szerkezete gyorsan változik, ezért különösen fontos, hogy Magyarország a nemzetközi kapcsolódásokból minél több tudást, technológiát és fejlesztési kapacitást itthon tudjon hasznosítani, és a beruházásokra épülő ipari ökoszisztéma egyre nagyobb arányban teremtsen hazai hozzáadott értéket - vélekedett a miniszter. Mint írta még: ezzel párhuzamosan az is stratégiai érdekünk, hogy a létrejövő termelési és kereskedelmi kapcsolatok földrajzilag is szélesedjenek: az exportpiacok diverzifikációja révén a külkereskedelmi teljesítmény egyre nagyobb része EU-n kívüli, dinamikusan bővülő piacokon is megjelenjen. A cél az, hogy a hazai ipar megerősödése tartós legyen, és a magyar gazdaság ellenállóbbá váljon a külső ciklusokkal, illetve az egyoldalú piaci kitettségekkel szemben.
„Azon dolgozunk, hogy Magyarország képes legyen a termelékenységre, tudásra és hazai hozzáadott értékre épülő pályán továbblépni, tovább árnyalva, összetettebbé téve és megújítva iparszerkezetét“ - fogalmazott. Hozzátette: a folyamatban hatalmas sikereink vannak - a gazdasági összetettség erős, a high-tech ipar aránya magas -, csupán a sebességet és a nagyságrendet kell megsokszorozni a következő években.