Nagy Elek decemberben Orbán Viktor miniszterelnök társaságában volt az Economx Money Talks podcastjénak vendége, az adást itt tudják visszanézni.

A kamara szerepe: hidat képez a vállalkozók és a döntéshozók között

Az MKIK elnöke feltette a kérdést, hogy miért létezik a kamara, mi a szerepe, mivel szerinte nem mindenki pontosan látja ezt. A kamara működését törvény szabályozza, tehát köztestület, nem pedig piaci szereplő, hatóság vagy politikai intézmény, a magyar gazdaság intézményesített érdekképviseletét látja el. 

Hidat képezünk a vállalkozók mindennapi valósága és a döntéshozók világa között. Nehéz időkben - mint a mostani - irányt igyekszünk mutatni, de ezt eredményesen csak egy vállalkozók, kamara, kormányzat partneri együttműködésben lehet jól csinálni. Másfél évvel ezelőtt a kamarai reneszánsz meghirdetése után kijelöltük a jövőképet, hogy a vállalkozók érezzék, az MKIK értük van.

Nagy Elek arról is beszélt, hogy a kamara szövetségben van a vállalkozókkal, a kormányzat és az önkormányzatok a kamarán keresztül ismerik meg a vállalkozók problémáit.

„Az elmúlt egy év egy gazdasági sikertörténet. Gyakorlatilag nincs munkanélküliség, extenzív növekedés van. A közepes jövedelmű országok csapdájához érkeztünk: jól élünk, de az erőforrásaink végesek. Ebből a csapdából csak minden tizedik ország tudott kitörni, az alap ehhez egy technológiai és tudományos pályára állás volt” – fogalmazott Nagy Elek.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A kamara elnöke szerint a magyar gazdaság válaszút előtt áll, és Nagy Elek szerint a népi bölcsességhez hasonlóan vissza kell térni a kályhához.

A gazdaságfilozófiai alapjainak tisztázása szükséges, ez lehet az alapja a sikernek. A cél egy stabil növekedés, ehhez viszont szemléletváltásra van szükség, újra kell értelmeznünk Magyarország pozícióját a globális világrendben. Pénzügyi, technológiai és tudásalapú rendszerekkel is hozzá kell járulni a világgazdasághoz. A technológiai felzárkózást követően át kell törni egy úttörő és ezt ösztönző politikára, ez egy kritikus pont lesz. A középpontban a vállalkozók lesznek, a hátteret a kormány segíti, a kamara pedig az együttműködést erősíti. El kell hinni, hogy ami most még nincs, az lesz. A munka ereje felértékelődik, hiszen csak kemény munkával lehet elérni sikereket.

Milyen szemléletváltásra van szükség?

A szemléletváltással kapcsolatban úgy fogalmazott Nagy Elek, hogy új szövetségre van szükség az állam és a vállalkozók között.

Az állam legyen egy innovációs katalizátor, és olyan informatív kereteket kínáljon, amiből valós fejlődés fakad. Azok a társadalmak tudnak sikeresek lenni, amelyek képesek motiválni és értékelni a vállalkozói teljesítményt. Az innováció méret és fejlődés, szakítanunk kell azzal a gondolattal, hogy ez csak a nagyvállalatoknál lehetséges. Amerikában az óriáscégeket a 30. életévükhöz közeli vállalkozók alapították, Ázsiában a huszonévesek, míg Európában küzdünk a bürokráciával. Európából egy sincs a világ 25 legnagyobb vállalata között.

A gazdaságpolitika alapsejtje a vállalkozás, fogalmazott Nagy Elek. Ha a felsorolt premisszákat elfogadjuk, akkor azt látjuk, hogy nem egy fejlődési modell áll Magyarország előtt, hanem egy egymást kiegészítő, felépülő fejlődési ív. Középtávon két fő irányt érdemes megcélozni a kamara elnöke szerint, és meg is nevezte ezeket.

  • Az egyik egy digitális, okos állam, ami gyors és kiszámítható. Szükséges a teljes körű digitális ügyintézés, az állami adminisztrációs költségek drasztikus csökkentése. Ennek már megvannak a jelei, nézzük meg például a NAV digitalizációt. Egy digitális jogszabály is formálódik, ami meg fogja könnyíteni a vállalkozók dolgát.
  • A másik, hogy regionális szolgáltatóközponttá váljunk. Ennek is megvannak a feltételei. Magyarországon legyenek a regionális központjai a nagy cégeknek. Ehhez szükséges, hogy Budapest regionális infrastruktúrája rendben legyen, és ez így is van. Kiszámítható jogrendszer és angol nyelvtudás is kell, erre nagyon fókuszálnunk kell. 

Az MKIK álláspontja szerint célszerű tudásalapú, mérnöki országgá válni. Ennek feltétele, hogy a műszaki és természettudományi végzettségű diplomások számát meg kellene háromszorozni, a K+F szektor finanszírozását GDP-arányosan 3 százalékra kellene felhozni.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A kamara 3 pillért különböztet meg: szakképzés, felnőttképzés, K+F együttműködések

„Fontos, hogy ne párhuzamos világok legyenek, hanem egymást segítőek, és ebben az MKIK katalizátor tud lenni. Ennek véghezvitelére van egy rövid- és egy hosszútávú programunk. Rövid távon a mesterséges intelligencia használatában segítjük a vállalkozásokat, hosszú távon egy teljes ökoszisztémát szeretnénk kialakítani az előző három pontból” – tette hozzá Nagy Elek.

Hangsúlyozta: a megújult kamara aktívan részt vesz a gazdasági folyamatokban. „Az MKIK megkérdezi a vállalkozókat, elemez és javaslatot tesz, ezek alapján a kormány mérlegel és döntést hoz. A kormányzat gyorsan felismerte, hogy a gazdaságpolitikában célszerű, ha nagyobb szerepet vállal a kamara. Mi első körben arra fókuszáltunk, hol tudnánk a vállalkozók adminisztrációs terheket csökkenteni.” 

Nagy Elek egy Puskás Ferenc-idézettel zárta beszédét: „A sikerhez tehetség kell, de a győzelemhez szív is.”

A teljes gazdasági évnyitót élőben közvetítjük az Economxon, kattintson ide.