Csak ők maradhatnak talpon: több százezer magyar állás a tét

A vállalatok egyre több üzleti funkcióban kísérleteznek mesterséges intelligencia eszközökkel. A McKinsey globális felmérése alapján 2025-ben már a cégek 88 százaléka jelezte, hogy legalább egy területen rendszeresen használja az AI-t.

Az AI ügynökök (agentic AI) megjelenése is fontos trend: a cégek 23 százaléka már aktívan használja ezeket a többlépéses feladatokat önállóan végrehajtani képes rendszereket, további 39 százalék pedig kísérletezik velük. Bár a bevezetés tempója nem egyenletes, a nagyvállalatok járnak élen: az évi 5 milliárd dollár feletti bevételű cégek közel fele már szervezeti szinten skálázza az AI-t, míg a kisebbek közül csak harmaduk. 2026-ra az AI tehát már nem csupán technológiai kuriózum, hanem számos szektorban a napi működés része, még ha sok helyen a valódi transzformatív hatás eléréséhez további erőfeszítések kellenek is a PwC előrejelzése szerint.

Automatizáció és a munkahelyek átalakulása

Az AI egyre összetettebb munkahelyekbe hatol be: míg a korábbi automatizáció elsősorban a fizikai és repetitív munkaköröket érintette, most már a magasan képzett, kognitív foglalkozások is célkeresztbe kerültek. A generatív modellek mára számos feladatban emberi szintű outputot képesek nyújtani, így a fejlett gazdaságok valóban egy AI-forradalom küszöbén állnak, amely teljesen átalakíthatja a munka világát.

A vállalatok egy része a technológia révén létszámot csökkent, míg mások átképzéssel új szerepköröket hoznak létre. Az MIT egyik friss tanulmánya szerint már a jelenlegi AI-technológia is a munkahelyek nagyjából 11,7 százalékát automatizálhatóvá teszi, ez nem jelenti ugyan e pozíciók azonnali eltűnését, de azt mutatja, hogy a technikai feltételek adottak a kiváltásukhoz. Ennek megfelelően 2026-ban több cég is felpörgetheti az AI miatti létszámcsökkentéseket, különösen a belépő szintű, magas arányban rutinfeladatokra épülő munkakörökben.

Amerikai kockázati tőkebefektetők szerint az AI-ra szánt költségvetések növekedése sok helyen a humán erőforrás rovására megy majd, azaz a vállalatvezetők az AI nyújtotta hatékonyságot látva a szoftverek költségét vetik össze az alkalmazottakéval, és ez agresszív elbocsátásokhoz vezethet 2026-ban.

A PwC előrejelzése szerint az „AI-generalista” munkavállalók értékelődnek fel: olyan szakemberek, akik több területet átlátva tudják az AI-ügynököket irányítani és integrálni a folyamatokba. Például egy jövőbeni irodában kevesebb lehet a speciális, szűk feladatkörű adatfeldolgozó, helyette olyan generalista kollégákra lesz szükség, akik az AI-eszközöket felügyelik és az üzleti célokkal összehangolják.

Ezzel párhuzamosan a karrierstruktúra is változhat: a tudásalapú területeken egy „homokóra-alakú” szerkezet rajzolódik ki, ahol sok junior (AI-ben jártas friss belépő) és senior (stratégiai, innovációs fókuszú vezető) dolgozó lesz, miközben a középső szint karcsúsodik az AI által átvett rutin szakértői feladatok miatt.

Társadalmi és gazdasági következmények

Az AI-alapú automatizáció hatása túlmutat az egyes munkahelyeken, szélesebb társadalmi és gazdasági trendekre is kihat. Az egyik aggodalom a munkanélküliség esetleges növekedése. Rövid távon, ahogy fent is említettük, elképzelhető bizonyos szintű munkanélküliség: egyes szektorokban tömeges leépítések indulhatnak meg 2026-ban a hatékonyság jegyében, ami főleg a rutinszerű, könnyen automatizálható állásokat érinti.

Ugyanakkor az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a munkaerőpiac egészére vetítve továbbra is munkaerőhiány mutatkozik számos területen (például az egészségügyben, a mérnöki és informatikai szakmákban), ami valamelyest enyhítheti az AI miatti elbocsátások negatív hatását.

Az Oeconomus becslése szerint az automatizáció és az AI középtávon akár 922 ezer magyar munkahelyet is érinthet valamilyen formában. Leginkább a feldolgozóipar dolgozói vannak kitéve e változásnak, hiszen a gyártásban a robotizáció és AI-vezérelt folyamatoptimalizálás nagy léptékben alkalmazható.

Ugyanakkor a legnagyobb átalakulás mégis az irodai és tudásalapú foglalkozásokban várható, ahol az MI számos rutin szellemi feladatot át tud venni, gondoljunk a pénzügyi adminisztrációra, az ügyfélszolgálatra vagy akár szoftvertesztelésre. Fontos pozitívum, hogy az MI által létrejövő új munkakörök minőségi munkahelybővülést és termelékenységi előnyt hozhatnak a magyar gazdaság számára. Amennyiben Magyarország képes kihasználni az AI adta lehetőségeket (például AI-fejlesztések, startupok, innovációk támogatásával), akkor a technológia hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és új, magasabb hozzáadott értékű állások teremtéséhez.

Éppen ezért kulcskérdés a munkaerő rugalmassága: mennyire gyorsan tudnak az elbocsátott dolgozók új, értékteremtő szerepkörökbe átlépni, akár más ágazatokba. A történelem során a technológiai forradalmak végül mindig több új állást hoztak létre, mint amennyit megszüntettek, de a folyamat nem zökkenőmentes, regionális és társadalmi törésvonalak keletkezhetnek az átmenet során.

Már megkezdődött a felkészülés

Ami az AI adaptáció ütemét illeti, a magyar vállalatok körében is gyorsuló trend figyelhető meg ezen a téren. A K&H innovációs index adatai kapcsán Lóska Gergely, a K&H informatikai és innovációs vezetője úgy fogalmazott, hogy

Az elmúlt két évben már minden második vállalkozás hajtott végre digitális fejlesztést, ami az egyik legmagasabb arány a kutatás történetében. A digitális alindex növekedése különösen a kereskedelmi cégek és az 1,1–2 milliárd forint közötti árbevételű vállalkozások körében látványos.

Az uniós országok digitalizációs rangsorában (DESI index) Magyarország eddig középmezőnyben vagy kissé lemaradva szerepelt, ami azt is jelenti, hogy van tér az AI adaptáció ütemének fokozására, különben a hazai cégek versenyhátrányba kerülhetnek a nemzetközi piacon.

A kormányzati válaszok szempontjából Magyarország igyekszik proaktívan reagálni az AI jelentette kihívásokra. Elfogadásra került Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amely 2030-ig vázolja fel az AI fejlesztésének és alkalmazásának hazai ütemtervét. A stratégia célul tűzte ki többek között az AI-ökoszisztéma építését (kutatás-fejlesztés ösztönzése, AI startupok támogatása), az adatgazdaság fejlesztését, valamint az oktatás és képzés átalakítását annak érdekében, hogy a munkaerő rendelkezzen a szükséges digitális kompetenciákkal.

A felsőoktatásban ennek megfelelően sorra indulnak AI és data science szakok és specializációk, a kormányzat tervei között pedig szerepel az AI ismeretek beemelése a közoktatásba is (algoritmikus gondolkodás, kódolás oktatása korai szinten).

Mindez azt szolgálja, hogy Magyarország munkaerője felkészültebb legyen az AI-korszakra, csökkenjen a szakemberhiány ezen a területen, és a dolgozók átképezhessék magukat új feladatkörökre.

Hazai viszonylatban külön figyelmet érdemel néhány ágazat: a járműiparban az AI vezérelte automatizáció már jelen van, ugyanakkor az új autóipari beruházások (például az épülő debreceni akkumulátorgyárak) még mindig több ezer új munkaerőt igényelnek, főleg mérnöki és technikusi területen. A mezőgazdaságban az AI-alapú precíziós technológiák (szenzorok, drónok, termésbecslő algoritmusok) terjedése javíthatja a termelékenységet, bár a humán munkaerőigény itt mérsékeltebb lehet. Az üzleti szolgáltatóközpontok (SSC-k) és call-centerek esetében a generatív AI közvetlen kihívást jelenthet bizonyos pozíciókra, ugyanakkor a nyelvi sajátosságok miatt a teljes kiváltás itt még korlátozott, inkább az emberi munka kiegészítése várható rövid távon.

Az államigazgatásban szintén megjelent az AI: zajlik kísérlet például az automatizált dokumentum-feldolgozásra, döntéstámogatásra, és a kormány kiemelt célja a magyar nyelvű AI megoldások fejlesztése, hogy a közigazgatási szolgáltatások hatékonyabbá váljanak.

Magyarország munkaerőpiaca így 2026-ban kettős kihívással néz szembe: egyrészt igazodnia kell a globális AI-forradalom trendjeihez, másrészt ki kell használnia az AI nyújtotta lehetőségeket a versenyképesség javítására. A hazai tapasztalatok is azt mutatják, hogy az AI nem pusztán veszély, hanem esély is: a technológia segítségével a cégek növelhetik hatékonyságukat, új üzleti modelleket alakíthatnak ki, a munkavállalók pedig magasabb hozzáadott értékű feladatokra koncentrálhatnak.