A magyar hulladékgazdálkodási koncesszor idén óriási veszteségről számolt be, ennek okairól, illetve a jövővel kapcsolatos elképzelésekről, valamint egy sikeres jótékonysági akcióról is kérdeztük Runtág Tivadart, a MOHU operatív igazgatóját. Interjú.

A  MOHU első adományozási kampányát lezáró sajtótájékoztatón elhangzott, a környező országokhoz képest már látszódik a hazai visszaváltási rendszer eredménye, és egyre kevesebb az eldobált műanyag palack. A MOHU-nak mi erről a tapasztalata?

Azt már egészen bizonyosan kijelenthetjük, hogy Magyarországon lényegesen kevesebb az eldobott palack, mint amennyi ezelőtt akár egy-két évvel volt. Erre szemléletes példa a PET Kupa. Néhány évvel ezelőtt, amikor először vettem részt ebben az akcióban, felmértük, hogy honnan érkezik a legtöbb műanyag palack a Felső-Tiszához. Azt tapasztaltuk, hogy nagyjából egyenlő arányban származott a hulladék Ukrajnából, Romániából, Szlovákiából és Magyarországról. Viszont az idei PET Kupán magyar palackot szinte nem is találtunk. Sőt, szlovák és román palackból is lényegesen kevesebb volt, hiszen Szlovákiában egy évvel előttünk indult el a visszaváltási rendszer, Romániában pedig nemrég. A folyóból és a partról összegyűjtött palackoknak a többsége vagy régebben került forgalomba, vagy a keleti határról jött át. Reméljük, hogy előbb-utóbb ott is rendeződik a helyzet. Sajnos, bőven van még hulladék a Tiszában és az ország többi részében is, de palackból, üdítős dobozból, üvegből már alig találni. Ezt biztosan állíthatjuk.

A MOHU rendszerén keresztül visszagyűjtöttünk 2,5 milliárd darab italos palackot. Hogy néz ki a totálkép?

Magyarországon 3-3,2 milliárd darab palack kerül évente forgalomba. Az európai uniós cél az az, hogy 2029-ig el kell érni a 90 százalékos visszagyűjtési arányt. Tavaly júliusban indult élesben a rendszer hazánkban, és az első hat hónapban megközelítettük a 70 százalékos volument. Idén viszont már 80 százalék fölött járunk. Biztosnak tűnik, hogy a 2029-es határidő előtt sikerülni fog a 90 százalékos uniós elvárás elérése. De nem akarunk megállni, amennyire lehet, meg akarjuk közelíteni a 100 százalékot. 

A 90 százalékos visszagyűjtési arány uniós követelmény, ennek ellenére finoman szólva sem egységes az európai szintű hulladékgazdálkodás. Működőképes így is? 

A célok kötelezőek minden tagállam számára, az elérési mód azonban valóban enged némi rugalmasságot. Nagyon kevés olyan ország van, ahol annyira tudatos a lakosság, hogy önmagától is szelektíven gyűjti a hulladékot, általában ezekben a társadalmakban évtizedekkel ezelőtt megindult ez a szemléletformálás. A nemzetközi tapasztalatok szerint viszont ez a fajta visszagyűjtési rendszer motiválja leginkább a lakosságot. 

Ennek ellenére a 2024-es évet 50 milliárd forintos veszteséggel zártak a MOHU. Hasonlóan nehéz lesz az idei év is? 

Voltak számunkra meglepő fordulatok, amik hozzájárultak a nagyarányú veszteséghez, és voltak olyanok, amivel kalkuláltunk. Nem véletlen, hogy a koncesszió hosszútávra szól. Az operatív, működési eredménynél számítani lehetett arra, hogy az indulás, az induló évek mínuszosan alakulnak. Másrészt azok a beruházások, amikre szükségünk van, olyan méretűek, hogy a megtérülésük csak közép- és hosszú távban mérhető. A RePont automaták kihelyezése kapcsán 40-50 milliárd forintos tételről beszélhetünk csak az első évben. A hulladékudvarok, a válogatóüzemek nyitása, működtetése is újabb költségeket generál. A háromezres járműparkunk közel 80 százaléka tizenöt évnél idősebb. A folyamatos fejlesztések mellett a koncesszió révén országos szinten kezdtük el optimalizálni a rendszert, amire nem volt lehetőség addig, amíg minden önkormányzat saját maga döntött a hulladékbegyűjtés módjáról. De a szaldó néhány éven belül megfordul.

Milyen nehézségek voltak, amelyekre a projekt elején nem számítottak?

Az egyik ilyen maga a visszaváltás kezdete. Az eredeti terv szerint az új rendszer 2024. január elsejével indult volna, de a gyártók kérése az volt, hogy hat hónapot csússzon az indulás. De nekünk már készen kellett állnunk januárban. A másik nem várt meglepetés a járműparkunk elhasználódottsága. Az viszont kellemes gondot okozott, hogy amikor elindult az új rendszer, nagyon gyorsan felfutott a lakossági visszaváltási hajlandóság, és a 2024 júliusi és augusztusi volumenre mi sem számítottunk. Arra a társadalmi reakcióra, médiacunamira pedig nem is lehettünk felkészülve, amely azután alakult ki, hogy sokan megélhetési formaként tekintettek a palackok begyűjtésére. 

A MOHU első jótékonysági kampánya során egy esztendő alatt több mint 230 millió forint gyűlt össze az 50 forintos adományokból. Idén júliustól kezdődő akció során a Magyar Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat, valamint az Ökomenikus Segélyszervezet lesz a három kedvezményezett. Jövőre mennyi adományra számítanak?

Van egy folyamatos felfutása a visszaváltási hajlandóságnak. Az év elején még akkor voltunk boldogok, ha volt olyan nap, amikor 10 millió darab fölött volt a visszaváltott palackok száma. Pünkösd után viszont 15 millió darabnál is több italos dobozt gyűjtöttek vissza. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy éjjel-nappal minden másodpercben 200 darab palack kerül visszaváltásra Magyarországon. Mivel az első 12 hónapban összejött ez a 230 millió forint, és joggal bízhatunk abban is, hogy megmarad az adományozókedv, így minden bizonnyal jövőre még nagyobb összeggel segítheti a MOHU a hátrányos helyzetű családokat.

Kapcsolódó