Az MBH termőföldindexe 2024-ben 335,7 pontra nőtt a 2023-as 333,6-ról, a mezőgazdasági termelői árindexszel deflált érték pedig 154,5 pontra emelkedett. Ez azt jelzi, hogy

2007 óta a termőföldek relatív értéke másfélszeresére nőtt, miközben a pénzügyi nehézségek és a klimatikus sokkok is hatással voltak az árakra.

Kapcsolódó

Az MBH közleménye szerint, amelyet a MezőHír ismertet,

2024-ben a szántóterületek átlagára 2,38 millió forintra emelkedett hektáronként, a drágulás mértéke 1,6 százalék volt az előző évhez képest. 

  • Az árak régiónként jelentősen eltértek: a Nyugat-Dunántúlon 6,9, Észak-Magyarországon 5,6 százalékkal nőttek, míg a Dél-Dunántúlon 8,5 százalékkal csökkentek. Közép-Magyarország maradt a legdrágább terület, átlagosan 3 millió forint/hektár.
  • Megyei szinten Hajdú-Biharban volt a legmagasabb az átlagár, 3,24 millió forint/hektár, Nógrádban pedig a legalacsonyabb, 1,39 millió forint/hektár. Számos megyében, köztük Pest, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Békés és Fejér megyében 2,6-2,9 millió forint között alakultak az árak.
  • A művelési ágak szerint a gyümölcsösök hektáronként 2,24 millió forintba kerültek, a gyepek, rétek és legelők 1,32 millió forintba, az erdők és fásított területek pedig 1,29 millió forintba.
  • 2023-ban és 2024-ben a jobb minőségű földek ára emelkedett a legnagyobb mértékben: a 35 aranykorona feletti szántók ára 34 százalékkal nőtt 2022-hez képest, a közepes minőségű területek 18–22, míg a leggyengébbek csupán 7 százalékkal.
  • A birtokméret szerinti drágulásban is változás történt: míg korábban a 10 hektár feletti parcellák drágultak a leginkább, 2024-ben az 1-5 hektáros területek ára nőtt a legjobban, 1,9 százalékkal.

„A piaci figyelem ismét a jobb adottságú és kisebb területek felé fordult, ami hosszú távon is befolyásolhatja a földbefektetések irányát” - idézi a közlemény mondta Sánta Józsefet, az MBH Bank agrárhálózati igazgatóját.