Alkotmánybírósághoz fordulnak a kisebb hazai benzinkutak az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) egyes, általuk sérelmesnek vélt idei év eleji módosításai miatt.

Erről Gépész László, a nagy láncokhoz nem tartozó egységeket képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) alelnöke beszélt a Népszavának.

Elmondása szerint az egyik legproblémásabb pont, hogy az EKR miatti energiamegtakarítási kötelezettségeiket kiváltó, külön piactéren felvásárolható úgynevezett Hitelesített Energiamegtakarítási (HEM) tanúsítványok esetében a kormány visszamenőlegesen eltörölte az egy évnél tovább „tartalékolt” HEM-ek 50 százalékos elszámolási értéknövekedését. Mivel ezeket jellemzően nem 100, hanem a reménybeli, 150 százalékos ár közelében vásárolták fel, az intézkedés így a 100 százalék felett kifizetett összeget visszamenőlegesen eltörölte.

  • A kutaknak ez évi több tízmilliárdos többletköltséget jelent, mivel a HEM-ek felvásárlási költségei az üzemanyagok literenkénti árát 8-10 forinttal növelik.
  • A visszamenőleges jogalkotás tilalmába ütközik, hogy az energiacégeknek az elszámolt HEM-ek 30 százalékát az adott évben kell beszerezniük, míg korábban akár a teljes jövőbeni kötelezettséget előre felvásárolhatták.
  • A módosítások miatt idéntől kikerült az elszámolható intézkedések közül az energiatakarékos kamioncsere.
  • Más, EKR-t alkalmazó országokban a rendszer a töltőállomásokra ki se terjed, az EKR alapcéljához illeszkedően az ágazatot inkább üzemanyagfogyasztás-csökkentő adalékok kedvezményes bekeverésére kötelezik.

A kereseteket - az FBSZ tagjainak bevonásával - egy erre szakosodott ügyvédi iroda készíti elő. A hazai kis kutak a 2022-es árstop idején tömörültek saját érdekképviseletbe, és nem először keresik igazukat jogi úton, de eddig sem a versenyhivatal, sem a Fővárosi Törvényszék, sem az Alkotmánybíróság, sem az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt nem találtak értő fülekre.