Átfogó reformra kényszerül a német kormány a szociális ellátórendszerben, különösen az idősek vonatkozásában, mivel egyre inkább elnehezíti az állami költségvetést, hogy a baby boomer generáció fokozatosan nyugdíjba vonul – ez pedig túlságosan megterheli a nyugdíjalapokat, és további adóemeléseket helyez kilátásba a munkavállalóknál. 

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szakértői mentenék a robbanásközeli helyzetet: új javaslatukban egy olyan „boomer szolidaritási adó” bevezetését sürgetik, ami az újraelosztás jegyében enyhítheti a rendszer terheit anélkül, hogy közvetlenül rátelepedne a fiatalabb, aktív korosztályokra. 

A szakértők szerint a német nyugdíjasok jórésze ráadásul nem bánná a különadót, főként, hogy sokan akkora pénzeken ülnek, hogy nagyon meg sem éreznék a levonást.

Maradna a kedvezmény, nem nőne a járulék

A Der Spiegelnek bemutatott javaslat szerint a boomerek különadója minden nyugdíjas jövedelmet érintene, amivel az lenne a cél, hogy hosszú távon enyhítsék az alacsony bevételű ellátottak terheit és visszaszorítsák az időskori szegénységet.

Az adót úgy vezethetik be, hogy lényegében nagyobb összegeket vonnának el a magas nyugdíjjal rendelkezőktől, mint a kispénzűektől, és a befolyt pénzeket nem nyelné el az államkassza, hanem egy külön alapba gyűjtenék, majd arányosan a szegényebb nyugdíjasoknak osztanák vissza. 

Ebbe nem vonnák be a fiatalabb generációkat, akik így nem részesülnének a pluszbevételből, de nem is kellene a fizetésükből levont, magasabb nyugdíjjárulékokkal, vagy a kedvezményekről való lemondással megtámasztaniuk a roskadozó német nyugdíjrendszert.

Hetvenmilliója van az átlagos német nyugdíjasnak

A DIW tanulmánya kifejti: mivel egyre több, az 1950-es, 1960-as években született polgár megy nyugdíjba, nő a nyomás a fiatalokon, eleve a munkaerőpiacon.

A gazdaságkutatók szerint ráadásul a baby boomer különadót nem bánnák a tehetősebb idősek. 

Holott a merőben új közteher nemcsak a törvényes nyugdíjakat, hanem a magán- és foglalkoztatói nyugdíjakat és egyéb juttatásokat, valamint a köztisztviselői juttatásokat, és adott esetben a bérleti díjakból, befektetésekből származó jövedelmeket is érintené.

Utóbbiak miatt sokak számára például úgyis elenyésző az az összeg, amit az államtól kapnak – vélik a közgazdászok.

A jelek szerint van is mit a tejbe aprítani tőlünk nyugatabbra: az IW adatai szerint Németországban a 65 év feletti korosztály átlagos nettó háztartási vagyona meghaladja a 172 500 eurót (közel 70 millió forintot), beleértve a pénzügyi eszközöket és az ingatlanokat is.

Négyszázezerrel hozna kevesebbet a postás

Az időseknek szánt elképzelés számokban azt jelentené, hogy egy tíz százalékos különadó havonta körülbelül 1000 euró levonását jelentené az érintett háztartások legmagasabb jövedelmű 20 százalékára, amivel nettó értéken 3-4 százalékkal lenne kevesebb az elkölthető bevételük. 

A jövedelemeloszlás alsó ötödébe tartozó szépkorúak viszont jelentősen profitálnának, mert az újraelosztással a pénzük havonta 10-11 százalékkal nőhetne – ami a Németországban jellemző 18 százalékos szegénységi rátát ebben a korcsoportban legalább 4 százalékkal mérsékelhetné. 

Hazárdjátékhoz vezet a rogyadozó jóléti rendszer

A DIW javaslatára máris számos kritika érkezett, ezek között felmerült a politikai hazardírozás vádja is, hiszen várható, hogy a különadó miatt elégedetlenkedők elfordulnak a következő évek nagy terveihez minden társadalmi csoporttól támogatottságot igénylő, új kormánytól.

Ráadásul, azoknak, akik még dolgoznak, az időskori jövedelmek megadóztatása letörheti a kedvét a munkavállalásban vagy az előtakarékossági terveikben. 

Márpedig az elemzők szerint is merész és messzemenő nyugdíjreformokat kell végrehajtani a németeknél, hogy az elöregedő társadalomban megmaradjon a nyugdíj biztonsági funkciója, és garantálható legyen az időskori életszínvonal – idézi a Wirtschafts Woche.